Nőtt a kockázati alapok befektetése

Átlagosan három-öt évre fektetnek be tőkét a kockázatitőkealapok, az átlagos megtérülés 30-35 százalékos. Az európai uniós csatlakozás újabb lehetőségeket teremthet arra, hogy a kockázatitőke-befektetés Magyarországon nagyobb teret nyerjen. 2003-ban 33 tranzakció során összesen 117 millió eurót fektetett be Magyarországon negyven kockázati- és magántőkealap, amiből a becslések szerint mintegy 107 millió euró külföldi, s mindöszsze 10 millió euró körüli összeg volt hazai tőke – jelentette ki Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke. Két éve még csupán 29 tranzakciót regisztráltak Magyarországon, a tavalyi növekedés jelzi, hogy a befektetők kedve nem csökkent, de ahhoz, hogy nagyobb intenzitással jelenjen meg a kockázati tőke, ahhoz a jogszabályi rendelkezéseken is alakítani kellene.
Több magyarországi jogszabályt is módosítani kellene annak érdekében, hogy a magas megtérülésből a magyarországi befektetők is részesüljenek. Mindenekelőtt alapos módosításra szorul a kockázatitőke-alapokról szóló törvény, s módosítani kellene a biztosítókról és a nyugdíjpénztárakról szóló jogszabályt is. Ha az utóbbiak számára megnyílna a lehetőség arra, hogy portfóliójuknak – amint az az EU-ban szokásos – 1-1,5 százalékát kockázatitőke-alapokba helyezzék, néhány éven belül százmilliárd forintot is elérhetne az az összeg, amelyet ezek az intézmények átlag feletti várható megtérüléssel helyezhetnének ki – mondta az MKME elnöke. A kockázatitőke-alapokról szóló törvény gyakorlatilag nem működik – jelentette ki Szakács P. Pál, a Martonyi és Kajtár, a Baker and McKenzie Ügyvédi Iroda partnere. Ezt jelzi, hogy míg negyven kockázati-, illetve magántőkealap rendelkezett 2003-ban magyarországi befektetéssel, közülük hazai tőkével működő, itteni bejegyzésű mindössze kettő volt, azok is állami tulajdonúak. Az egyesület véleménye szerint el kellene törölni a kockázatitőke-alapokról szóló törvény befektetési korlátozásait, s meg kellene teremteni a hazai bejegyzésű kockázatitőke-alapok kedvező adózási feltételeit annak érdekében, hogy azok versenyképesek legyenek nyugat-európai vetélytársaikkal.