Noha Magyarország GDP-növekedése ötvenkét, ipari termelékenysége pedig hatvankét százaléka az uniós átlagnak, a magyar keresetek alig harminc százalékát érik el az EU-s átlagkereseteknek. – Bruttó értéken, euróra átszámolva csupán az uniós átlagkeresetek tizenöt-húsz százalékát érjük el. Ez a magyar gazdaság teljesítményéhez képest is húsz százalék körüli lemaradást jelent, ami önmagában elfogadhatatlan – hangsúlyozta lapunknak Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke elmondta: javaslatuk szerint először a húszszázalékos lemaradást kellene pótolni, majd az ipari termelékenységhez kötve, évente kellene növelni a keresetek reálértékét.
A konföderáció vitatja a kormány álláspontját, miszerint az elmúlt két évben huszonöt százalékkal nőtt a bérek vásárlóértéke. A kabinet a maga javára írja az Orbán-kormány intézkedéseit, így a 2002-ben ötvenezer forintra emelt minimálbér és a nagyarányú köztisztviselői béremelés áthúzódó hatását is. A közalkalmazotti ötven- százalékos béremelés pedig torzítja az össz-munkavállalói bérnövekedést, a versenyszférában csak egy-két százalékos reálbér-emelkedés valósult meg – hangsúlyozta Palkovics. Az ígért 3-400 ezer új munkahely érdekében a konföderáció felszólítja a kormányt, készítsen olyan gazdaságpolitikai programot, amely összhangban van a szakmunkás- és felnőttképzéssel. A konföderáció összességében úgy ítéli meg, hogy a Medgyessy-kormány hibás gazdaságpolitikája miatt tovább romlott a munkavállalók és a nyugdíjasok helyzete.

Nézzen képeket az érettségiző diákokról!