Eladják a Malévot

Azért nem találkozott Medgyessy Péter miniszterelnök az elmúlt napokban a Budapesten tartózkodó amerikai külügyminiszterrel, illetve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, mert szabadságát tölti. A kormány most már az MSZP-ből is érkező tiltakozások ellenére sem hajlandó leállítani a privatizációt, tegnap a Malév teljes magánosításáról döntöttek. A kabinet ugyanakkor csak pótlólagosan járul hozzá a közszféra béremeléséhez.

Czirják Imre
2004. 07. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy százalékkal járul hozzá a kormány tegnapi döntése értelmében ahhoz, hogy az önkormányzati fenntartású intézményekben megvalósuljon az idén a megállapodásban rögzített hatszázalékos béremelés – mondta el a kabinet ülése után Gál J. Zoltán kormányszóvivő.
A szóvivő közlése és az újságírók részére kiosztott háttéranyag szerint a KSH adatai azt mutatják, hogy a közszféra egészében a havi rendszerességgel kifizetett átlagkereset az év első öt hónapjában 7,3 százalékkal nőtt. A kormány e szerint azért döntött mégis a beavatkozás mellett, mert a különböző ágazatokban különbségek mutatkoznak. Tegnap azt is elhatározták, a tudományos kutatásban, valamint a rendvédelem, a büntetés-végrehajtás területén dolgozó közalkalmazottak hatszázalékos illetményemelésének mintegy felét biztosítja pótlólagosan a kabinet, illetve 1,8 milliárd forint pótlólagos támogatást nyújtanak az egészségügyben dolgozók bérének emelésére. A kormányszóvivő tájékoztatott arról, a három intézkedés összesen 9,7 milliárd forintba kerül, amelyet a költségvetés általános tartalékából biztosítanak.
A kormány döntött tegnap a Malév Rt. privatizációs koncepciójáról is. Ennek értelmében nyílt, egyfordulós pályázaton értékesítik az állam tulajdonában lévő részvényeket. A leendő vevőnek tőkeemelést is végre kell hajtania, amelynek mértéke meghatározó lesz az elbírálásnál. Az új tulajdonosnak fenn kell tartania a Malév nemzeti légitársaság státusát. Gál J. Zoltán szerint a szerződéskötésre ebben az esztendőben sor kerülhet.
A kabinet döntését a szóvivő méltó és elég egyértelmű válasznak nevezte a Fidesz kezdeményezésére, amely azt célozta, hogy a kormány egyelőre állítsa le a privatizációt. Gál J. szerint az ellenzéki párt felvetése önös hatalmi érdekeket szolgál, amelyek újabb terheket jelentenének az adófizetőknek, elijesztené a befektetőket, és veszélyeztetné a munkahelyeket.
*
A Fidesz kezdeményezését, amely az Országgyűlés ülésének rendkívüli összehívását célozza a privatizációval kapcsolatban, blöffnek nevezte, amely szerinte nem illeszkedik a parlamenti szabályokhoz, és amellyel szerinte az ellenzék a „szélsőséges pártok retorikáját” vette át.
Kérdésünkre, miszerint a szélsőséges erők képviselőjének tartja-e Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselőt is, aki a hét végi MSZP-tanácskozáson kijelentette, hogy le kell fogni a kormány kezét a privatizációval kapcsolatban, azt válaszolta: rosszul értelmeztük Hegyi szavait. Ismert, a privatizációval kapcsolatban az utóbbi időben az MSZP-n belül is kritikus hangok fogalmazódtak meg.
Úgy tudjuk, Medgyessy Péter miniszterelnök azért nem találkozott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel és Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével azok budapesti látogatásakor, mert még szabadságon van. Ezt megerősítette Gál J. Zoltán is, aki kérdésünkre kifejtette: a kormányfő még szabadságát tölti. A szóvivő hozzátette, továbbra sem adnak információt arról, hol nyaral Medgyessy, a sajtó akkor fogja megtudni, hogy újra munkába állt, amikor meghívást adnak az első nyilvános szereplésére.
Gál J. azt is bejelentette, hogy a honvédelmi miniszter annak ellenére a parlament elé terjeszti a sorkatonaság és a polgári szolgálat eltörléséről szóló javaslatokat, hogy a kétharmados jogszabály ügyében nem jött létre egyetértés. Itt az idő, hogy a Fidesz nemet vagy igent mondjon a tervezetekre.
A kabinet tegnapi ülésén Kovács László külügyminiszter beszámolt az ország európai uniós pénzügyi perspektíváiról. Kovács kifejtette, az unió következő, a 2007–2013 közötti időszakra szóló költségvetésével kapcsolatban a cél a maximális támogatás, az évi bruttó négymilliárd euró teljes lehívása. Hangsúlyozta, Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy a közösségi politikára, az új országok felzárkóztatására, valamint az új kihívások (mint például a lisszaboni folyamat és a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés) megválaszolására jusson elég pénz.
Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára arról számolt be, hogy a kabinet lezárja az eddigi pályáztatást a kis- és középvállalkozások műszaki, technológiai hátterének fejlesztése, illetve az önkormányzati információszolgáltató tevékenységének fejlesztése című ablakokra, ugyanis a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló EU-pályázati keretnek már közel kétharmadára érkezett igény.
Göncz Kinga esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter arról tájékoztatott, hogy a kabinet tárgyalta a társadalmi összetartozásért életre hívott nemzeti cselekvési terv 2004 és 2006 között várható intézkedéseit. Elmondta, a terv megvalósítására ezermilliárd forintra lesz szükség, amelynek 25-30 százalékát állja majd a költségvetés, a többit uniós forrásból tervezik fedezni. Lapunk kérdésére kifejtette: az idei büdzsében is akkora támogatás (250-300 milliárd forint) áll rendelkezésre a különböző tárcák költségvetésében ezekre a célokra, mint amennyit a következő két évben terveznek azokra fordítani.



Fidesz: Kótyavetye suttyomban. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a kormányt nem a baloldali értékek szerinti politizálás, hanem a bankár- gondolkodásmód és a mohóság vezérli – fogalmazott Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Felháborítónak nevezte, hogy a kormány nyáron „suttyomban”, a parlament és a nyilvánosság megkerülésével akarja elkótyavetyélni a nemzeti vagyont. – Biztos, hogy ez a szocialista szavazók jelentős részét is sérti – tette hozzá. Hangsúlyozta: a Fidesz nem általában ellenzi a privatizációt, csak a stratégiai vagyon eladását kívánja megakadályozni. A közszférát érintő döntést úgy kommentálta: ez a 9,7 milliárd forint semmire nem elég, a kormánynak a közalkalmazottak szemébe kellene nézni, és beismerni, hogy nem teljesítették ígéretüket az idei 6 százalékos béremelésre.

Továbbiak a 11. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.