Néhány héten belül új koordinátort bíz meg az Utolsó Esély elnevezésű magyarországi nácivadászat folytatására a Simon Wiesenthal Központ – közölte tegnap Efraim Zuroff, a szervezet vezetője, miután Beer Iván, a program hazai irányítója felfüggesztette tevékenységét. Zuroff megjegyezte: más országokban nem merültek fel törvényi kifogások a programmal kapcsolatban. Szerinte „akiknek félnivalójuk van az akciótól, azok minden piszkos trükköt bevetnek annak megállítására”. – Biztosíthatom őket, hogy taktikájuk nem fogja megakadályozni az akció működését Magyarországon – szögezte le.
Beer Iván, a magyarországi nácivadászat irányítója tegnap a köztévé Nap-kelte című adásában jelentette be: felfüggesztette a hazai nácivadászatot. Állítása szerint olyan jellegű támadások indultak jogi alapokra hivatkozva vele szemben, amelyek ellehetetlenítik a kezdeményezést. Mindezt azzal indokolta, hogy Péterfalvi Attila ombudsman adatvédelmi szempontból több ponton is kifogásolta az akciót. Beer úgy érzi, az elmúlt napokban konkrétan a személyét érték támadások és attól fél, hogy „a jog fegyverével meghurcolják” és megpróbálják őt ellehetetleníteni. Elmondása szerint „az előző rezsimnek” az volt a hatalmi eszköze, hogy adóhatóságot küldött az ellenzékre, most pedig „ugyanaz a technikája egy bizonyos hatalmi csoportnak, hogy az ombudsman a jogi síkra tereli” az ügyet – fogalmazott, megjegyezve: nem kíván szembekerülni a hatalom öklével.
*
Emlékezetes: Efraim Zuroff július közepén jelentette be, hogy Magyarországon is elindítják akciójukat a még élő náci háborús bűnösök felkutatására. Ennek keretében tízezer euró „kompenzáció” fejében adatokat várnak a még élő náci háborús bűnösökről. Karsai László történész az akciót totális csődnek nevezte, mondván: sok pénzt fognak teljesen feleslegesen elkölteni, erősítve az antiszemitizmust, de egyetlen háborús bűnöst sem kerítenek elő. E véleményre Zuroff így reagált: „Nem tudtam, hogy Karsai László próféta, de úgy hiszem, ha közreműködésre kértük volna, nem így nyilatkozik.”
Péterfalvi Attila ombudsman azután kezdett vizsgálódni az ügyben, hogy egy magánszemély aggályokat fogalmazott meg az akció adatkezelésével kapcsolatban. A nácivadászat kezdeményezői az adatvédelmi biztost egyébként nem keresték fel, míg Bócz Endrével találkoztak. Bárándy Péter igazságügy-miniszter főtanácsadója lapunknak elmondta, tárgyalásnak nem minősülő beszélgetést folytatott Efraim Zuroff-fal, ahol az akció büntetőjogi vonatkozásairól adott tájékoztatást.
A nácivadászat új irányítójának kinevezésével kapcsolatban Péterfalvi Attila közölte: neki is figyelembe kell venni a magyar törvényeket, így nem küldhet személyes adatokat Izraelbe. Zuroff azon felvetésére, hogy eddig nem kapott semmiféle jelzést egyetlen magyar hivatalos személytől arra vonatkozólag, hogy ez az akció sértené a magyar törvényeket, Péterfalvi úgy reagált: a program elindítójának kellett volna őt megkeresnie, és akkor tájékoztatta volna az aggályokról. Hangsúlyozta: nem a náciüldözés legális voltát kifogásolja, hanem azzal kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat, ahogy a Wiesenthal-központ folytatta az akciót.
Egyébként a közelmúlt eseményeiből megállapítható, hogy sokkal intenzívebben kerülnek a figyelem középpontjába a holokauszttal kapcsolatos zsidó sérelmek. Nemrég például az izraeli parlament olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében a zsidó állam a jövőben külföldi holokauszttagadók kiadatását követelheti. A döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy izraeli részről immáron nincs törvényi akadálya annak, hogy a közel-keleti országban ilyesfajta vétségekért bíróság elé állítsanak külföldi állampolgárokat.
A döntésről beszámoló Jerusalem Post megjegyezte: a jelenlegi intézkedéssel az izraeli törvényhozás kiterjeszti a holokauszttagadás elleni izraeli törvény területi hatályát az ország határain túlra.
Kettős mérce. Az ´56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport ´56) tegnapi közleményében rámutatott: nincsen kétféle emberiség elleni és háborús bűntett, úgy mint: a nácizmus alatt elkövetett megbocsáthatatlan és a kommunizmus alatt elkövetett bocsánatos bűntett, csupán egyféle emberiség elleni és háborús bűntett létezik, mégpedig olyan, ami soha nem évül el, és amelyet egyaránt üldözni kell, bármikor is követték el. A Deport ´56, amely eddig is több ´56-os sortűzper és a deportálások, valamint a jogtalan bírósági eljárások miatt indított nyomozás kezdeményezője volt, már kifejezésre juttatta: elvárja, hogy az ´56-os emberiség elleni és háborús bűntettek is hasonló megítélés alá essenek, mint a második világháború alatt elkövetettek. „Lényegében háborítatlanul élnek közöttünk annak az erőszakszervezetnek, a karhatalomnak a tagjai, akik több mint egy évtizeddel később, 1956-ban szintén elkövettek hasonló bűnöket, ám a felelősségre vonást elkerülték. Sőt, a magát szociáldemokratának tartó nagyobbik kormányzó párt, az MSZP európai uniós választási kampányát az a Horn Gyula vezette, aki tagja volt ennek a szervezetnek, majd 1994 és 1998 között miniszterelnöke volt ennek az országnak” – fogalmaz a szervezet közleménye.
