Már az elmúlt évtizedben több kísérlet történt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére, ám megfelelő lakossági támogatás hiányában, illetve a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. balfogásai miatt (a gondosan válogatott hulladék nyilvános összeöntése) nem zárultak sikerrel. A múlt év őszén száz gyűjtőszigetet helyeztek el a budapesti kerületekben. Akkor heti háromszor, három járművel szállították el a hulladékot. Ma a hét minden napján ürítik a konténereket hét autóval, ami mutatja a program sikerességét a lakosság körében. Egy gyűjtősziget fenntartása mintegy 250 ezer forint havonta, amit az FKF Rt. a szemétdíjból fedez.
A szelektíven összegyűjtött anyagok feldolgozása minden esetben biztosított. A döntően műanyag üdítőitalos (PET) palackból álló hulladékot válogatás után tömörítik, bálázzák, majd az aprítást követően szerb, német és kínai feldolgozókhoz kerül ez az alapanyag. Ezekből ruházati termékeket, játékokat, fóliákat gyártanak.
A papírhulladékok válogatás után a Dunapack Rt.-hez kerülnek. A fém italosdobozok között az alumínium dobozok tömörítés, bálázás után a magyarorszá-
gi alumíniumfeldolgozó-üzemekbe jutnak. Az összegyűjtött üveget pedig a miskolci Avermann-Holvex cég veszi át, ahonnan magyarországi és csehországi üzemekbe továbbítják.
Az év végéig újabb 250 szigetet létesítenének, 2008-ra pedig kétezer hulladékgyűjtő létrehozását vette tervbe a főváros – mondta el Demszky Gábor a budapest.hu-nak. Budapest főpolgármestere közölte, hogy körülbelül 230 tonna szemét kerül a gyűjtőkbe, ami igen kevés, hiszen hagyományos módon havonta 400 ezer köbméter szemetet gyűjtenek össze. Ez akkora mennyiség, amely négy méter magasan borítaná a Margitszigetet. Ismeretes, hogy Nyugat-Európában büntetést vagy büntetőadót kell fizetnie annak, aki nem szelektíven gyűjti a háztartási szemetet.

Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül