Véget nem érő balatoni vagyonvita

A korábban Szántódnak juttatott balatoni hajózási részvényekre is igényt tart Zamárdi önkormányzata, amely az év elején hozott legfelsőbb bírósági döntés alapján kétszáz hektárnyi területet visszakapott az 1997-ben önállóvá vált Szántódtól.

Zamárdi nemcsak a Szántód által több mint hat évig használt területről származó bevételre – egyebek mellett az iparűzési és ingatlanadóra – tart igényt, hanem a korábban a községnek juttatott hajózási részvényekre is. Zamárdi polgármestere, Kiss Jenőné azzal érvel, hogy a hajós értékpapírcsomagot akkor kapta meg Szántód, amikor ahhoz nem is volt jogalapja, mivel a kompkikötő Zamárdihoz tartozott.
Szántód polgármestere viszont „nem adná” Zamárdinak a hajózási részvényhányadot, mert mint állítja: a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása alapján arra nem jogosult.
Emlékezetes: Zamárdi és Szántód előbb területszerzésért háborúzott, majd miután Zamárdi visszakapott kétszáz hektár nagy értékű belterületet Szántódtól, kezdetét vette a vagyonmegosztási per. Mint megírtuk: Göncz Árpád köztársasági elnök rendeletével 1997-ben avanzsált önálló községgé a 346 lakosú Szántód, amely akkor a korábbi – Zamárdival közös – község belterületének 52 százalékát kapta meg. Ez év elején aztán igazságot tett a legfelsőbb bírói fórum, és Zamárdi többek között visszakapta a déli part leghosszabb és egyik leghangulatosabb vízpartját.