Véget nem érő balatoni vagyonvita

A korábban Szántódnak juttatott balatoni hajózási részvényekre is igényt tart Zamárdi önkormányzata, amely az év elején hozott legfelsőbb bírósági döntés alapján kétszáz hektárnyi területet visszakapott az 1997-ben önállóvá vált Szántódtól.

2004. 11. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zamárdi nemcsak a Szántód által több mint hat évig használt területről származó bevételre – egyebek mellett az iparűzési és ingatlanadóra – tart igényt, hanem a korábban a községnek juttatott hajózási részvényekre is. Zamárdi polgármestere, Kiss Jenőné azzal érvel, hogy a hajós értékpapírcsomagot akkor kapta meg Szántód, amikor ahhoz nem is volt jogalapja, mivel a kompkikötő Zamárdihoz tartozott.
Szántód polgármestere viszont „nem adná” Zamárdinak a hajózási részvényhányadot, mert mint állítja: a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása alapján arra nem jogosult.
Emlékezetes: Zamárdi és Szántód előbb területszerzésért háborúzott, majd miután Zamárdi visszakapott kétszáz hektár nagy értékű belterületet Szántódtól, kezdetét vette a vagyonmegosztási per. Mint megírtuk: Göncz Árpád köztársasági elnök rendeletével 1997-ben avanzsált önálló községgé a 346 lakosú Szántód, amely akkor a korábbi – Zamárdival közös – község belterületének 52 százalékát kapta meg. Ez év elején aztán igazságot tett a legfelsőbb bírói fórum, és Zamárdi többek között visszakapta a déli part leghosszabb és egyik leghangulatosabb vízpartját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.