Jéggé dermedt tenger a Marson

A Mars Expressz szonda felvételei azt mutatják, hogy jéggé dermedt tenger van a marsi egyenlítő közelében, a felszín alatt. Tengerek egykori létezésére már az amerikai Mars-kutató szondák korábbi felfedezéseiből is következtetni tudtak a kutatók, de mindeddig úgy vélték, a víz túlnyomó része elpárolgott. Az új adatok felcsillantják a reményt: az élet nyomai után is érdemes kutatni a vörös bolygón.

A Mars egyenlítőjéhez közel, az Elysiumnak elnevezett terület felszíne alatt befagyott tenger rejtőzik – jelentették be brit kutatók a hollandiai Noordwijkben, amely ezen a héten otthont ad az európai Mars Expressz szonda felfedezéseinek szentelt tudományos konferenciának – adta hírül az AP hírügynökség.
A Mars Expressz bizonyító erejű felvételei, amelyeket márciusban tesznek közzé a Nature tudományos magazinban, a kutatók szerint nagymértékben növelik annak az esélyét, hogy mikroorganizmusokat is találhatnak a bolygón. Ennek a valószínűségét tovább növeli a területen mért tekintélyes metánkoncentráció, metánt ugyanis bizonyos fajta, a Földön is létező mikroorganizmusok is tudnak termelni.
A tudósok már régóta feltételezik, hogy valaha volt víz a Marson, és feltevésük helyességét az amerikai Spirit és Opportunity marsjárók adatai is alátámasztották. Mindeddig azonban úgy vélték, a kiterjedt víztömegek már a bolygó őstörténetéhez tartozó korszakban elpárologtak, s a pólusok környékét leszámítva jeget sem lehet majd találni. A Mars Expressz egyenlítőhöz közeli felvételei azonban a földi sarkvidékek úszó jégtábláihoz, illetve befagyott tengereihez nagyon hasonló formációk jelenlétére engednek következtetni, közel a felszínhez.
John Murray, a képeket elemző kutatócsoport egyik tagja elmondta: adataik szerint a nyolcszáz kilométer hosszú és ugyanilyen széles jégtenger ötmillió évvel ezelőtt keletkezhetett egy, a föld felszíne alól feltörő hatalmas áradás nyomán. Az egyenlítő környékén – még ha a víz megfagyott is – idővel el kellett volna párolognia, s ez csak azért nem történt meg, mert beterítette a légkörben kavargó homok és a működő vulkánokból kilövellő hamu.
Ötmillió év geológiai szempontból villanásnyi idő, s ha ötmillió éve a Mars még meleg hely volt, ahol működő vulkánok formálták a felszínt, kifejlődhetett s a víz állandó jelenlétében máig fennmaradhatott az élet – vonták le a legfontosabb következtetést a kutatók, akik szerint a jövőbeni Mars-kutató expedícióknak elsősorban az elysiumi területekre kell majd koncentrálniuk.