Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke: Örülünk, hogy immár az MSZP is úgy gondolja, a versenyképesség növeléséhez az adók mérséklése szükséges, az adócsökkentés ugyanakkor csakis a költségvetési kiadások érdemi visszafogásával érhető el. A luxusadóra vonatkozó kormányfői javaslat a jelenlegi változatában átgondolatlannak tűnik.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa: A meghirdetett adóreform leggyengébb pontját az iparűzési adó késedelmes átalakítása jelenti, ez az adónem ugyanis lényegesen csökkenti hazánk versenyképességét a régióban. Tisztázatlan a felső áfakulcs mérséklése is, mivel ez kizárólag a központi kiadások radikális csökkentésével érhető el, a szigorító intézkedésekről ugyanakkor nem számolt be a miniszterelnök. Az adócsökkentés ugyan tényleg a többletkereslet növekedését idézi elő, ám az erre vonatkozó kormányterv túl optimista. A luxusadó százmillió forintos határa túlságosan magas, csak kevés adófizetőt érint, így az államháztartás helyzetét ez az adónem nem tudja érdemben javítani.
Mellár Tamás közgazdászprofesszor, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke: Az első hallásra szimpatikusnak tűnő adómérséklés csakis komoly kiadáscsökkentés mellett valósítható meg, amely igen nagy terhet jelent az amúgy is nehéz helyzetben lévő költségvetés számára. A most bejelentett intézkedések nem biztosítják hazánk versenyelőnyét a térségi országok között, hiszen a felső áfakulcs még a mérséklés után is magasnak számít majd nemzetközi viszonylatban. Megfontoltabb és teljes körű intézkedéscsomagra lenne szüksége az országnak, amely az adócsökkentésből eredő bevételnövekedést az állami kifizetések mérséklésével ellensúlyozza, és nem rontja a következő évek költségvetéseinek helyzetét.
Ivailo Vesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője: A tervezett adócsökkentések a külfölditőke-vonzó képesség erősítéséhez nem elegendők, ugyanakkor jelentős veszélyt jelentenek az államháztartási hiány – az utóbbi években tartósan sikertelen – leszorítására, hiszen csak az áfa terén 300 milliárd forintnyi költségvetési bevétel eshet ki. A kormány 2010-es céldátuma helyett az ország számára az euró bevezetésének reális időpontja csak 2012–2013 lehet.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke: Érdekes a most bejelentett adóreform, a tőkepiaci és munkajövedelmek adózásának kiegyenlítését nem szabad erőltetni. Az árfolyamnyereség megadóztatását csak a jövő héten esedékes miniszterelnöki találkozó után lehet értékelni.

Felismeri ezeket a retró reklámszlogeneket? A legtöbben csak tippelnek!