Napok óta dúl a társadalmi vita a Blair-kormány személyi igazolvánnyal kapcsolatos terveiről. Az ellenzéki konzervatívok és liberális demokraták egyaránt ellenzik az okmány bevezetését, éppen ezért a lapzártánk utáni parlamenti szavazáson az esetleges munkáspárti ellenszavazatokkal elutasíthatják az előterjesztést.
A személyi igazolvány meghonosítását ellenzők táborában nem csak politikusokat találunk. Hevesen támadták a törvényjavaslatot polgárjogi szervezetek és független szakértői csoportok is. Mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a bevezetés költségei mintegy 19 milliárd font sterlinget (több mint 7000 milliárd forintot), azaz a tervezett összeg több mint kétszeresét is felemészthetik.
Többen figyelmeztettek arra, hogy miután biometrikus igazolványokról van szó, egy okmány akár 230 fontba (mintegy 85 ezer forintba) is kerülhet. Arról nem is beszélve, hogy az új generációs brit útlevelek már megfelelnek a szükséges technikai követelményeknek – emlékeztettek az ellenzők. Aggodalomra adhat okot az is, hogy az 1939 és 1952 közötti időszaktól eltekintve az Egyesült Királyságban soha nem létezett kötelező személyi igazolvány. A mostani kormánytervezetben sokan az eddig szigorúan védett egyéni szabadságjogok csorbítását látják, és máris „Big Brother-társadalmat” emlegetnek.
Az okmány mellett érvelők elsősorban arra hivatkoznak, hogy a bevezetéssel nagyobb esély nyílik a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni hatékonyabb fellépésre. A kormány nem fogadta el az előzetes árkalkulációkat sem, és folyamatosan azt hangoztatta, hogy egy darab okmány előállítása száz font alatt marad. Hétfői sajtótájékoztatóján Tony Blair a globalizálódással és a határok biztonságosabbá tételével magyarázta a személyi igazolvány bevezetésének szükségességét.
origo.hu
Hét kérdés, hét ország – őrült nehéz földrajzi kvíz
