Tizenhetedszer szavazta le ebben a ciklusban a parlament Polt Péternek egy interpellációra adott válaszát. Dávid Gyula az iránt érdeklődött, hogy a Legfőbb Ügyészség miért működött együtt feltétel nélkül a magyar vállalkozók ellen indított németországi büntetőeljárásokban, amely – az MSZP-s képviselő szerint – ötven céget károsított meg százmillió forinttal. A legfőbb ügyész kifejtette, hogy EU-s egyezmény alapján a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos jogsegélykérelmek esetében nincs mód a megkeresés megalapozottságának a vizsgálatára. A szocialista képviselő szerint ugyanakkor a lengyel legfőbb ügyészség hasonló esetben elutasította Németország megkeresését, ezért – hasonlóan Csapody Miklós MDF-es, illetve Vincze László és Gyapay Zoltán fideszes képviselőkhöz – nem fogadta el Polt válaszát. A szavazáskor egyébként az MSZP-s Géczi József Alajoson és Korózs Lajoson kívül Kuncze Gábor, Pető Iván, Eörsi Mátyás, Gulyás József és Kóródi Mária szabad demokrata képviselők is az igen gombot nyomták meg.
Csáky András (MDF) szerint az ügyészség túlzott eréllyel lépett fel a Blikk újságíróival szemben, amikor rabosították őket, mert a lemezlovas Arató András (ő a honatya szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizonyos rendezvényein szokott közreműködni) ügynökmúltjára utaló dokumentumokat közöltek. Polt elmondta, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalásában rámutatott, ebben az esetben nem közszereplőről van szó, tehát adatokat csak az érintett engedélyével lehetett volna nyilvánosságra hozni. A legfőbb ügyész válaszát az MDF-frakcióból hatan nem fogadták el, az Országgyűlés azonban ezt megtette.
Közbeszerzési pályázat nélkül jutott 12 millió forintos megbízáshoz Forrai Tamás SZDSZ-es önkormányzati képviselő az SZDSZ-es informatikai minisztérium jóvoltából – állította Szabó István (Fidesz). Kovács Kálmán szakminiszter szerint politikustársát méltatlan helyzetbe hozta Rogán Antal, aki igazából megírta ezt a „rosszindulatú és buta” interpellációt. – Ha a bennetek lévő sötétség a világosság, akkor milyen lehet a sötétség – értékelte a felszólalás színvonalát Kovács Kálmán, akinek egyébként nincs nagy elvárása a „Kádár-éra” szemléletét magáénak tudó Fidesszel szemben.
Dióssy Gábor Arnóth Sándor fideszes képviselőnek adott válaszát elfogadta a parlament. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára, akit két hete leszavazott a parlament, kifejtette, hogy különbséget kell tenni a 800 kilométer autópálya építésére vonatkozó kampányígéret és a 430 kilométernyi sztráda építésére vonatkozó kormányprogram között. Emlékezetes, először Braun Róbert, a kancellária volt kommunikációs helyettes államtitkára ismerte be tavaly, hogy puszta kampányfogás volt a 800 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út ígérete.

Felismeri ezeket a retró reklámszlogeneket? A legtöbben csak tippelnek!