Június huszadikán fogadta el az agrárminiszterek tanácsa a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, az unió vidékfejlesztési politikáját meghatározó rendelet szövegét, amelynek mentén minden tagországban beindulhat az a munka, amelynek eredményeként 2006 közepére, végére el kell készíteni az EU által is jóváhagyott vidékfejlesztési tervet, hogy 2007-ben már elkezdődhessen a következő hétéves időszakhoz rendelt források lehívása – ismertette tegnap Vajda László, az agrártárca EU-koordinációs főosztályának főcsoportfőnöke. A döntés jelentőségét abban látta, hogy két nappal a miniszterelnökök értekezlete után volt, ahol nem festettek túl biztató képet az unió további jövőjéről, az agrárminiszterek tanácsa viszont megerősítette, az unió egységes és „élni” akar.
A pénzkérdés természetesen sarkalatos pontja az időszaknak, s egyelőre bizonytalan is, mert még mindig nem dőlt el, hogy mekkora összeget szánnak e célra az unióban. Annyi biztos, hogy az eredetileg meghatározott, s a hét év egészére szóló 89 milliárd eurót nem ítélik meg vidékfejlesztési célokra. S az is bizonyos, hogy 2007 és 2013 között lesz egy Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, amelyen keresztül a támogatásokat – a jelenleginél egyszerűbben – három tengelyen lehet lehívni. A versenyképesség, a termőfölddel való gazdálkodás és a termőföld védelme, a vidéki életkörülmények javítása, amelyre tíz-, huszonöt és megint csak tízszázalékos támogatást lehet minimum igényelni. Ehhez kapcsolódik még szorosan a LEADER-program is – mondta Vajda László.
Az új vidékfejlesztési rendelet lehetőséget ad arra is, hogy az áfát azok a gazdálkodók, akik azt nem tudják visszaigényelni, költségként elszámolhassák. Emellett támogatható lesz az erdőtelepítés, és a fiatal gazdálkodók számára egyszeri, 55 ezer eurós vissza nem térítendő támogatási lehetőséget is nyújt. A pénzügyek területén, mert az EU 69–77 milliárd euró közötti sávba kívánja leszorítani a vidékfejlesztési pénzeket, az a magyar álláspont, hogy hazánk ugyanakkora támogatásban részesüljön, mint ha nem csökkent volna a keretösszeg, azaz a 89 milliárd eurót osztatnák fel a tagországok között.
Van mit, de nincs hová. Kegyes volt az időjárás, ez évben is jó termés várható, a kérdés csak az: hová lehet betárolni, s mennyit kapnak a gabonáért a gazdák, mert a sikerjelentésekben emlegetett magtárak építése igencsak kezdeti állapotban van – ismertette Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője az aratás kapcsán. Hozzátette, míg az MSZP mezőgazdasági munkacsoportja folyamatosan arról beszél, hogy van elegendő magtár, addig a termelők nem tudják, hová szállíthatják be a termést. Így nagyon alacsonyak a felvásárlási árak, s a termelők egy része kénytelen áron alul eladni a termést. Ezért a képviselő a betakarítás sikeressége és a gazdák megélhetésének biztosítása érdekében azonnali és hatékony intézkedésre szólította fel a kormányt.
