Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szereti magát a független Ukrajnából származó személyként pozicionálni, a Szovjetunióban töltött gyermekkorát jobbára elhallgatja.
A kis Vologya az édesanyjával nem sokkal a Szovjetunió összeomlása előtt tért haza Krivij Rihbe Mongóliából, ahol a Zelenszkij család öt évig élt, és ahol az édesapa a világ egyik legnagyobb rézbányájában dolgozott. Zelenszkij innentől az átlagos szovjet gyerekek életét élte: volt „pionír”, viselte a piros nyakkendőt, részt vett a kommunista ünnepségeken, ahogy kortársai is.
Krivij Rihben és a várost magában foglaló Dnyipropetrovszk megyében sokan vallják anyanyelvüknek az oroszt, többek között maga Zelenszkij is. Zelenszkij gyerekkorában míg a falvakban inkább az ukránt, a városokban inkább az oroszt beszélték, de ezzel senkinek nem volt problémája. Olyannyira nem, hogy Zelenszkijnek még elnökként is szabadkoznia kellett az ukrán nyelvtudása miatt – mutatott rá a Kyiv Post ukrán hírportál.
Az ukrán nyelv szintje véleményem szerint javul. Tudom, hogy vannak hibák a hangsúlyjeleknél és néhány szónál. Jobban szeretnék beszélni. Talán lehetetlen százszázalékosan megtanulni egy nyelvet. De igyekszem elsajátítani, gyakorolni, többet és jobban beszélni okos emberekkel
– fogadkozott Zelenszkij. Mivel az amerikai filmeket az akkori rendszer tiltotta, Zelenszkij többek között francia filmeket nézett a város mozijában. A kedvence Louis de Funes volt. Amikor később maga is a komikusi pályára lépett, 1998 és 2003 között a későbbi ukrán elnök csapatával
sok időt töltött Moszkvában és a volt szovjet tagállamokban sugárzott KVN humoros televíziós vetélkedő résztvevőjeként.
E háttér ismeretében különösen érthetetlen, hogy nem csupán fokozta az elődei által megkezdett kereszteshadjáratot az orosz nyelv és kultúra ellen, de még fokozta is annak intenzitását. Ahelyett, hogy visszaadta volna a kisebbségek elvett jogait (ami ami a Donbászban az elégedetlenség, és közvetve a 2022-ben indult orosz–ukrán háború kiváltó oka volt), tovább szűkítette a lehetőségeiket.
Az orosz nyelv tiltását még Zelenszkij közvetlen környezete sem feltétlenül nézi jó szemmel.
Nos, tudja, én oroszul beszélek. Szeretem az orosz nyelvet, az orosz kultúrát… Nem tudom nézni, ahogy Puskin emlékműveit lerombolják az országban. (…) Ismerem az ukrán nyelvet, tökéletesen beszélem. De az anyanyelvem az orosz, nem nemzeti alapon. Csak egész életemben oroszul tanítottak. A szüleim is azt beszélték. Úgyhogy nem fogom feladni ezt a nyelvet. És ami most az orosz nyelvvel történik, az szerintem helytelen
– hívta fel a figyelmet az ukrán elnök egyik korábbi üzlettársa, Borisz Sefír, akivel Zelenszkij azóta teljesen megszakította a kapcsolatot.
Az ukrán államfő politikája persze nem csupán az orosz ajkúakat sújtja. A magyar kormány immár egy évtizede emeli fel a szavát a magyar kisebbségtől elvett jogok visszaadásáért, de – bár az egyeztetések folyamatosak – az ukrán kormány részéről ígérgetésen kívül nem sok minden történt.
Hasonlóan jogfosztást szenvedett el a nagy létszámú román kisebbség is, az ő esetükben ez az egyház elleni fellépéssel is párosult, miután Zelenszkij vallásellenes intézkedései nyomán a románok, akik az eredetileg Moszkvához tartozó ukrán ortodox egyház tagjai, elkezdtek átcsoportosulni a Bukarest által vezetett ukrajnai ortodox egyház kötelékébe, amely a bukaresti román patriarchátusnak van alárendelve.
Zelenszkij annak ellenére taposta el a neki nem tetsző egyházakat, hogy családja a saját bőrén tapasztalta meg a vallási üldöztetés és diszkrimináció minden fájdalmát. Az ukrán államfő anyai és apai ágon is zsidó családból származik. Édesanyja családja Közép-Ázsiába menekülve vészelte át a holokausztot, apja családjából azonban rengetegen meghaltak, többek között a dédszülei és nagyapja három bátyja is a családjukkal együtt. Zelenszkij nagypapa azért menekült meg, mert a Vörös Hadseregben harcolt. A zsidók elleni diszkrimináció még jóval a második világháború után is valóságnak számított a mai Ukrajna területén, olyannyira, hogy Zelenszkij szovjet dokumentumaiban nemzetiségként szerepelt is, hogy zsidó.
Egy átlagos szovjet zsidó család. A Szovjetunióban a zsidó családok többsége nem volt vallásos. Mint tudjuk, a szovjet államban nem létezett vallás
– emlékezett vissza Zelenszkij a The Times of Israel izraeli napilapnak nyilatkozva. Az ifjú Volodimirbe szülei beleverték, hogy zsidóként csak akkor érvényesülhet, ha mindenkit túlteljesít – talán épp ezért is üldözte annyira a hírnevet és a hatalmat. Zsidó gyökerei ellenére Zelenszkij még a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-i Izrael elleni támadását is a saját céljaira igyekezett felhasználni, amikor Oroszországot a Hamászhoz hasonlította, és követelte, hogy Ukrajna támogatása ne csökkenjen Izrael háborúja miatt.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével (Fotó: AFP)
