Hogy a magyar–ukrán viszony kiélezett, azt tudjuk, de milyen viszonyban van Ukrajna a többi EU-tag szomszédjával, nevezetesen Lengyelországgal és Romániával? Erre a kérdésre kereste a választ a Magyar Külügyi Intézet kerekasztal-beszélgetése Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője és Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója részvételével.
Lengyelország mindig is támogatta Ukrajna európai uniós törekvéseit, de nem jótékonyságból. Számukra geostratégiai és nemzetstratégia érdek, hogy Ukrajnában és Belaruszban lehetőleg az euroatlanti integráció irányába elkötelezett vezetés legyen hatalmon – emelte ki Dobrowiecki Péter.
Az elsődleges külpolitikai kihívást a lengyelek számára Oroszország jelentette a múltban is és jelenti ma is – tette hozzá.
Ami az ukrajnai lengyel kisebbséget illeti, annak létszáma vita tárgya. A 2001-es ukrán népszámlálás szerint 150–160 ezer lengyel élhet Ukrajnában. A lengyelek ezt vitatják, szerintük az ukrajnai lengyel kisebbség létszáma akár a másfél-kétmillió főt is elérheti, ennek ellenére a kisebbségi kérdés nem igazán szerepel a napirenden a két ország között.
Annál inkább előkerül a második világháború alatti volhíniai események kérdése, amely a lengyelek szerint népirtás volt, az ukrán álláspont szerint viszont tömeggyilkosságokról volt szó. Attól függően, hogy épp milyenek a lengyel–ukrán kapcsolatok, a kérdés a mai napig előkerül, s ez így volt az elnökválasztási kampány során is – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Egy másik ütközőpont a két ország között a mezőgazdasági termények kérdése. Bár Lengyelország is erős agráriummal rendelkezik, Ukrajna ilyen szempontból más kategória, meghatározó exportőr még a háború ellenére is. Amikor például az EU bejelentette a könnyítéseket az ukrán termékekkel kapcsolatban, a kezdeti lengyel szolidaritási hullám gyorsan átcsapott negatív közhangulatba – emlékeztetett Dobrowiecki Péter.
Románia Magyarországgal ellentétben nem vállalta fel a konfrontációt Ukrajnával a kisebbségi jogok ügyében, holott az ország területén mintegy négyszázezer fős román kisebbség él. A román kisebbség iskolarendszere nem olyan fejlett, de megőrizték a nyelvüket, a jogérvényesítési képességük viszont jóval gyengébb – mutatott rá Szilágyi Mátyás.
A román kisebbség is élt át tragédiákat a második világháború alatt, Besszarábiából például néhány hét leforgása alatt száz-százhúszezer román értelmiségit deportáltak Szibériába, illetve likvidáltak – idézte fel.
Míg Kárpátalja szinte a béke szigetének számít, és oda települnek át a kelet-ukrajnai vállalatok, hogy kihasználják a határtérség nyújtotta előnyöket, a románok elnyomása jóval drasztikusabb – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a románok az eredetileg Moszkvához tartozó ukrán ortodox egyház tagjai, és onnan kezdtek most el átcsoportosulni a Bukarest által vezetett ukrajnai ortodox egyház kötelékébe, amely a bukaresti román patriarchátusnak van alárendelve – mutatott rá Szilágy Mátyás.
Érdekes még Moldova kérdése. A szakértő szerint a Dnyeszter-melléki befagyott konfliktus lehet kicsiben egy rendezési mechanikája az orosz–ukrán háborúnak, amennyiben az is befagyott konfliktussá válik. Azt jelen pillanatban nehéz elképzelni, hogy egy minden részletre kiterjedő békeszerződés által teljesen rendezetté válhat a helyzet. Ettől elég távol vagyunk, de még egy befagyott konfliktus irányába történő elmozdulás is jelentős előrelépés lenne a harccselekmények leállítása szempontjából – húzta alá a szakértő.
Borítókép: A Magyar Külügyi Intézet kerekasztal-beszélgetésének résztvevői (Fotó: A szerző felvétele)
