Az intézkedés hétfőtől lép hatályba – közölte Tusk. Kifejtette: a döntést a kormány a lengyel határőrség kezdeményezésére hozta meg, az erről szóló rendelkezést most a belügyminisztérium készíti elő.

Az intézkedés hétfőtől lép hatályba – közölte Tusk. Kifejtette: a döntést a kormány a lengyel határőrség kezdeményezésére hozta meg, az erről szóló rendelkezést most a belügyminisztérium készíti elő.
Németország tavaly októberben vezette be az ellenőrzést a szomszédos országok határain. Tusk felidézte: a témát többször is megvitatta Friedrich Merz német kancellárral, „tájékoztatva őt arról, hogy a lengyel fél türelme fogytán”.
A litván határon visszaállítandó ellenőrzésről Tusk már a hétfői sajtókonferenciáján tett említést. A döntést azzal indokolta, hogy a fehérorosz határon foganatosított intézkedések sikeressége nyomán a Litvánián keresztül érkező migrációs nyomás vált erősebbé.
Lengyel ellenzéki politikusok elkésettnek nevezték Tusk döntését. „Miért csak most? A probléma 2023 végétől áll fenn”– írta az X-en Mariusz Blaszczak, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság frakcióvezetője.
Krzysztof Bosak alsóházi elnökhelyettes, a szintén ellenzéki Konföderáció politikusa az X-en azzal hozta összefüggésbe a Tusk által bejelentett intézkedést, hogy a lengyel–német határon több hete alulról szerveződő őrségek működnek a német hatóságok által Lengyelországba szállított migránsok miatt.
„Most a bejelentés végrehajtását fogjuk ellenőrizni”– jelezte Bosak. Fontosnak nevezte, hogy a kormány ismertesse a Németországból Lengyelországba áthelyezett emberek pontos statisztikáját.
Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnökhelyettese, az Európai Konzervatívok és Reformerek európai pártcsalád elnöke márciusban hivatalos német adatokra hivatkozva közölte: tavaly Németország 9000 embert toloncolt ki Lengyelországba. Az idei év első felére vonatkozó, a kormánypolitikusok által valótlannak nevezett sajtóértesülések több mint 10 ezer kitoloncolt személyt említenek.
Borítókép: Szövetségi rendőrök állnak egy német–lengyel határátkelőhelyen (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul)
Állandósultak a tüntetések Olaszországban. Egyre többen vonulnak utcára országszerte, hogy hangot adjanak a palesztin nép iránti szolidaritásuknak. Azt ígérték, hogy újra megbénítják az országot, ha Izrael feltartóztatja a humanitárius segélyeket szállító flottillát.
A pénzügyi szankciók részeként ismét befagyasztják az iráni központi bank és a nagy kereskedelmi bankok eszközeit.
Kijev már nem csak F-16-osokra tart igényt.
Az ukrán külügyminiszter megint üzenget. Szijjártó Péter sem hagyta szó nélkül.
Állandósultak a tüntetések Olaszországban. Egyre többen vonulnak utcára országszerte, hogy hangot adjanak a palesztin nép iránti szolidaritásuknak. Azt ígérték, hogy újra megbénítják az országot, ha Izrael feltartóztatja a humanitárius segélyeket szállító flottillát.
A pénzügyi szankciók részeként ismét befagyasztják az iráni központi bank és a nagy kereskedelmi bankok eszközeit.
Kijev már nem csak F-16-osokra tart igényt.
Az ukrán külügyminiszter megint üzenget. Szijjártó Péter sem hagyta szó nélkül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.