Felegyenesedve járt Lucy, az ősember

Abban egyetértenek a kutatók, hogy a 3,2 millió évvel ezelőttről megmaradt, csaknem harminc éve Etiópiában talált, Lucy néven világhírűvé vált ősember két lábon járt. Az viszont a kezdetek óta vita tárgya, hogy miként.
Akadnak, akik arra voksolnak, hogy a tudományos nevén Australopithecus afarensisként ismert ősünk a ma élő csimpánzokhoz, gorillákhoz hasonlóan ökleire támaszkodva segítette előrehaladását, mások úgy vélik, teljesen felegyenesedve közlekedett. Utóbbi tábor érveit erősíti a Natural History Museumban Chris Stringer professzor vezetésével mostanában végzett számítógépes modellezés is, amelynek elkészítéséhez egy másik lelet segített.
Néhány évvel Lucy fellelése után megkövesedett, az afarensiseknek tulajdonított lábnyomokat ástak ki a vulkáni homok alól Tanzániában. A helyszínről Laetoli-lábnyomoknak nevezett maradványokat két, egymás mellett poroszkáló ősember hagyta maga mögött, akikkel valószínűleg vulkánkitörés végzett. A BBC beszámolója szerint ezeket a lábnyomokat és Lucy csontjait használták a kutatók a modellezéshez. Stringerék komputeres robottechnikával kidolgozták az afarensis legenergiahatékonyabb járásmódját, ez pedig a kiegyenesedett volt. A szakértők mindezek alapján úgy gondolják, Lucy szinte biztosan így közlekedett.
Ha feltételezzük, hogy a modern ember egy korai őse, az Australopithecus afarensis hagyta hátra a Laetoli-lábnyomokat, akkor ez azt sugallja, hogy már 3,2 millió évvel ezelőtt volt néhány olyan ősünk, aki – apró termete ellenére – hozzánk hasonlóan képes volt a hatékony kétlábú helyváltoztatásra – nyilatkozta a professzor egyik munkatársa, Weijie Wang a Scotsman című újságnak.