– Megkóstolnék valamilyen jó fehérbort.
– Szárazat vagy édeset?
– Természetesen szárazat, és ha lehet, szép magyar fajtát, mondjuk olaszrizlinget, de valami férfiasabbat, teltebbet, amely meszesebb talajon érett, minerális karakterű, és a termelője hisz a terméskorlátozásban.
A fenti párbeszéd szereplői nem borászok. Egyre gyakrabban lehet hallani hasonlót napjainkban borkedvelő fogyasztók körében, ami meglepő és örömteli, hiszen jól jelzi, milyen hatalmas változáson ment át az utóbbi évtizedben a hazai borfogyasztási kultúra.
A borivók igényességének növekedése nemzetközi tendencia. Nemrég egy bormarketing-konferencián francia, ausztrál és kaliforniai előadók taglalták, hogy a mai piaci igények miatt mennyire más, szakmaibb üzenetek, információk épülnek be a marketing eszköztárába, hogy Hollandiában például minden harmadik-negyedik lakos részt vett már legalább egy „borkurzuson”.
Vitathatatlanul hódít világszerte a borfogyasztás divatja, de ez csak egy ok a fenti jelenség magyarázatára. A bor az emberi civilizáció sokszínű terméke, amely számtalan módon kapcsolódik kultúrához, valláshoz, orvosláshoz, gazdagsághoz, örömszerzéshez. Talán a mai kor fogyasztói a fejlett világban jutnak olyan jóléthez, amelyben a bor kultikus szerepének, értékének felismerése általánossá válik, és ezt természetesen követi az igény kialakulása e nagyszerű ital minél teljesebb megismerésére.
Magyarországon sok évtizedes lemaradást kell pótolni a kilencvenes évek eleje óta borkultúránk minden területén. A termelésben a tisztességes és hiteles, minőséget előállító borászatok megerősödése, a kereskedelemben a szinte elfelejtett tevékenység ismeretének újratanulása, társadalmi elfogadottságának erősítése, a fogyasztók körében az igényesség felébresztése, a gasztronómiai beágyazottság népszerűsítése mind-mind máig be nem fejezett feladata ágazatunknak.
Ezeknek a teendőknek, céloknak a megvalósulásában töltenek be fontos szerepet az itthon is egyre nagyobb számban és gyakoriságban meghirdetett borismereti tanfolyamok, tréningek. A borfesztivál alkalmával öt éve rendezik meg a Fesztivál Spektrum Boregyetemet, amely háromnapos, és mindig telt házzal, napi 200–250 „hallgatóval” büszkélkedhet. Különlegessége, hogy a talán száraznak tűnő elméletet az előadók a témához választott borok kóstoltatásával demonstrálják, teszik élvezetesebbé. A sikeren fellelkesedve tavaly óta a borfesztivált követően októberben egy szüreti, novemberben pedig egy újbor „egyetem” is fogadja a lankadatlan érdeklődőket. A népszerűségben biztosan az is szerepet játszik, hogy a programokon szerény ár ellenében lehet részt venni. Az igényes előadások, a szép helyszín és a naponta megkóstolt 10-12 bor meg a borkorcsolyák tetemes kiadást jelentenek ugyan, de a szervezők a borfesztivál költségvetéséből megtámogatva kalkulálják a részvételi díjakat (sajnos az apadó állami segítség miatt egyre nehezebben).
Elkelne bizony ebben az esetben is – mint ahogy a többi hasonló oktató rendezvénynél – az állami segítség. Az intenzívebb oktatással, ismeretterjesztéssel a magyar bor számára egyre nagyobb versenyt teremtő, nagy gazdasági erővel rendelkező és bizonyítottan a hazainál nagyobb közösségi támogatást élvező külföldi borokkal szemben lehetne hatékonyan és elegánsan védekezni. A bor bizalmi termék, és így a személyesség a marketingben talán a legfontosabb elem.
A borkedvelők, az érdeklődők tájékoztatása, képzése nem csak ágazati érdek. A borkiválasztásban igényes fogyasztók megtanulják, hogyan lehet elválasztani az értékeset az értéktelentől az élet más területén is. A bor- és gasztronómiai kultúra általános felemelkedése a hazai turisztikai ágazat stratégiai céljainak megvalósulását is szolgálja, sőt – talán elfogultan állítom, de meggyőződésem – a sikeres, számunkra kedvező országkép megteremtésében, fenntartásában is fontos szerepe lehet.
*****
Információ: Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht.
1124 Budapest, Somorjai u. 21.
E-mail: [email protected]
www.borkulturakht.hu
Tel.: 36-1/203-8507
Bognár György odaszúrt Marco Rossinak és két válogatott játékosnak
