Árutőzsdét létesítenek a csongrádi Kisteleken

Kertészeti tőzsde kialakítását tervezik a Csongrád megyei Kisteleken. Az ötletet – amely Nagy Sándortól, a település fideszes polgármesterétől ered – az Európai Unió szakértői is támogatják. Az egymilliárd forintból épülő csarnok felépítése után itt lesz a világ egyik beszerzési forrása, a későbbiekben pedig helyet kap a gyümölcs- és zöldségtőzsde is.

Azt, hogy a másfél évvel ezelőtt támadt ötletet tettek is követik, Nagy Sándor a következőkkel indokolta: Magyarországon a vágott virág 50-55 százalékát Kistelek–Balástya térségében termesztik. Ezen a vidéken jelentős mennyiségű és kiváló zöldségféle, valamint gyümölcs terem, ám a mezőgazdasági termelők az utóbbi időben értékesítési gondokkal küszködnek. Az autópálya elkészültét követően a vásárlók könnyen elérhetik majd a kisteleki árutőzsdét. Ezzel az uniós szakértők is egyetértenek, akik már korábban hangot adtak azon véleményüknek, hogy egy új kelet-európai elosztót Magyarországon kellene kialakítani. Erre vállalkoznak most a kistelekiek.
A terv megvalósítása érdekében az ötletgazda már többször tárgyalt a kertészekkel és a kereskedőkkel. Valamennyien támogatják a kezdeményezést. Terveikben szerepel, hogy a tőzsdére kerülő termékek előállítási költségeit a minimumra csökkentsék. Okulva az eddigi tapasztalatokból, gáz helyett igyekeznek termálvízzel megoldani a fóliasátrak fűtését, mivel a környék rendkívül gazdag ilyen vízlelőhelyekben. Pályázatok útján szeretnének állami támogatáshoz jutni, hogy elvégezhessék az ehhez szükséges beruházásokat. Ezzel jelentős mértékben enyhítenének a termelők gondjain, akik közül többen immár egzisztenciális gondokkal küszködnek. Balástyán és Kisteleken a gyakori gázáremelés miatt több virágkertész a termelés beszüntetésére kényszerült.
Az árutőzsde létrehozásához szükséges egymilliárd forint előteremtése Nagy Sándor szerint nem bizonyul könnyű feladatnak. Ők ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar kertészek is a tulajdonosi körhöz tartozzanak, hiszen miattuk vállalkoztak e terv megvalósítására. A fideszes politikus nem rejtette véka alá, hogy már több külföldi tőkés jelezte, hajlandó nagyobb összeggel részt venni a beruházásban, de a termelők nem velük szándékoznak osztozni a hasznon. Az értékesített árumennyiségért kapott összegnek a hét százalékát ugyanis be kell fizetni a tőzsde kasszájába, s ebből a pénzből fedezik az elosztóközpont költségeit, a megmaradt összegen pedig a tulajdonosok osztozkodnak.
A termelők körében óriási visszhangra talált a virág-, gyümölcs- és zöldségtőzsde létrehozása. Már nekiláttak a szervezéshez, mert vallják, hogy egyenként nem mehetnek a tőzsdére. Kizárólag akkor érhetnek el eredményt, jó tárgyalási pozíciót, ha összefognak. Szakemberek szerint egységes minőséget kell nekik produkálni, s nagy mennyiséget kínálni, mert egyébiránt továbbra is a multik diktálhatnak.