Bár Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős államtitkára is elismerte, hogy a kereskedők érvényesíteni akarják áraikban a jövő év elejére tervezett 5 százalékpontos áfacsökkentést, az árkommandó ötlete után most újabb tervvel rukkolt elő. E szerint januártól a kereskedőket egy rendelettel köteleznék arra, hogy az új árak mellett termékeiken feltüntessék az áfacsökkentés előtti, régi áraikat is. Mint kiderült, a sokak által vitatott kormányzati sms-kampány legújabb kérdése is erről szólna.
A lépést feleslegesnek és csak a bürokráciát növelőnek tartja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. Vadász György felhívta a figyelmet arra, hogy az árkommandó ötletéhez hasonlóan – amelyet mára úgy tűnik, teljesen elvetettek – a jelenlegi tervvel is az a legnagyobb probléma, hogy ellenőrizhetetlen. Ráadásul ez főleg az élelmiszer-ipari termékeknél, ahol gyakran naponta változnak az árak, csak a kereskedők költségeit növelné. Mint mondta, e tervvel a kormány pont a liberális gazdaságpolitikájának mond ellent, s a kommunikált stratégiai céljával ellentétben nehezebbé teszi a vállalkozók életét. A lépés tehát – mondta Vadász György – nem kellően átgondolt, s abból adódik, hogy a kormány nem bízik a felnőtt állampolgárokban. Ugyanis teljesen nyilvánvaló – tette hozzá –, hogy a jelenlegi kiélezett piaci versenyben a kereskedők, amennyiben megtehetik, csökkentik az árakat. Hasonló véleményt fogalmazott meg Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is, aki szerint egyáltalán nem szerencsés a tárca hozzáállása az áfacsökkentés kérdéséhez. Mint mondta, be kell látni, hogy a jelen helyzetben nincs szükség semmilyen rendeletre, hiszen ha a kereskedők megtehetik, akkor csökkentik áraikat, s azt meg is hirdetik. Természetesen – folytatta Vámos – az árcsökkentés nem történhet meg egységesen: lesz olyan termék, amelynél nagyobb és természetesen lesz olyan, amelynél kisebb mértékű árcsökkentést realizálnak, s a termelői árak alakulásának függvényében olyan is előfordulhat, hogy egy termék ára nem változik, sőt akár nőhet is. Az importált termékek esetében például a készletek beszerzésének ára az idő előrehaladtával folyamatosan változik, ami jelenthet árnövekedést vagy akár árcsökkenést is. Ezért, ha el akarjuk érni, hogy a vásárlók teljesen tisztán lássanak, az árcédulán nemcsak a régi és az új áfás árat, hanem a régi és az új beszerzési árát is fel kellene tüntetni. Ráadásul ezek valóságtartalmát az államnak ellenőriznie kellene. A GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója, Papanek Gábor korábban lapunknak kifejtette: ahhoz, hogy az árváltozásokat követhesse a kormány, elképesztő mennyiségű ellenőrzésre volna szükség. Vizsgálni kellene többek között a beszerzési árakat és a termelési folyamatok költségviszonyait, ám az ilyen mélységű ellenőrzésekre az államnak egészen biztos, hogy nincs jogosítványa.
Egy neve elhallgatását kérő vendéglő vezetője emellett arra is rámutatott, hogy az éttermek is vásárolják az alapanyagokat. Vagyis, ha a nagykereskedő nem csökkenti az árakat, akkor azt ők sem tehetik meg. Mindeközben a kormányzat téves kommunikációja miatt a vendég a szolgáltatót fogja szidni, mert januárban is az egy hónappal korábbi áron jut söréhez. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervek bejelentésekor nem szóltak arról, hogy meddig kívánnák fenntartani e költségnövelő átmeneti állapotot.
Eddig is megfeleltünk a jogszabályok rendelkezéseinek, s a továbbiakban is meg kívánunk felelni azoknak – közölte munkatársunkkal Boros Péter, a Co-op Hungary Rt. vezető menedzsere. A szakember megjegyezte azt is, hogy ez nem kevés pluszmunkával jár, de már eddig is voltak olyan, a kisboltokra vonatkozó előírások, amelyek jelentősen növelték adminisztrációs terheiket.
Kis ország nagy titka: lehet-e számunkra is minta az ír technológiai csoda?
