A MÁV-vezér titkos végkielégítése

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szerint az üvegzsebtörvény nem kötelezi őket arra, hogy tájékoztatást adjanak Mándoki Zoltán távozó MÁV-vezér végkielégítéséről, amelyről még egyeztetnek. Noha a kormány 2002-ben azt ígérte, hogy megszünteti az állami vállalatok menedzsmentjének a közvélemény igazságérzetét sértő végkielégítési rendszerét, a szabályozás végül nem készült el – tudtuk meg.

Sem a közvélemény igazságérzetével, sem az új kormány szándékával nem egyeztethető össze az állami vállalatok menedzsmentjének magas végkielégítése , ezért felkérjük az érintett tárcák vezetőit, hogy az ÁPV Rt. illetékeseivel közösen tegyenek javaslatot a kormány számára a vállalatvezetők új tartalmú szerződésére – közölte 2002 júliusában, az Országos Érdekegyeztető Tanács alakuló ülésén Kiss Péter. Az akkori munkaügyi miniszter annak kapcsán tette a bejelentést, hogy a szakszervezetek tiltakoztak a MÁV volt vezetőnek több tízmillió forintos végkielégítése ellen és kezdeményezték, hogy ezek mértékét limitálják a menedzserszerződésekben. 2002 augusztusában Kiss Péter arról számolt be, hogy a munkaügyi tárca szakértői már megkezdték az új szabályozó szakmai és jogi előkészítését. „Mindenképpen teljesítményfüggő elemeket kell beépíteni az állami vállalatoknál megkötendő menedzserszerződésekbe. A premizálást úgy kívánja kialakítani a kormányzat, hogy ne fordulhasson elő a jövőben olyan eset, hogy egy milliárdos veszteségeket termelő vállalat vezetői több tízmilliós járandósággal távozhassanak a cégtől anélkül, hogy megvizsgálták volna a cég élén folytatott tevékenységük eredményességét” – mondta a készülő szabályozásról Kiss Péter.
Megkeresésünkre a GKM nem kommentálta azokat a lapértesüléseket, miszerint a MÁV éléről „közös megegyezéssel” távozó Mándoki Zoltán várhatóan 80 millió, információink szerint 150 millió forintos végkielégítésben részesül.
Tóth Judit közlése szerint ennek mértékéről még folynak az egyeztetések a volt vezérigazgatóval. A végkielégítés összegéről azonban csak Mándoki Zoltán nyilatkozhat, erre ugyanis az üvegzsebtörvény (amely a közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóvá tételéről és ellenőrzéséről szól) nem kötelezi a minisztériumot – állította a tárca szóvivője.
A menedzserszerződéseket szabályzó tervezeten valóban elkezdtünk dolgozni, ám a felvetődött jogi problémák miatt a kormányrendelet végül nem készült el – közölték megkeresésünkre a munkaügyi tárcánál. A tárca végül egy miniszteri rendeletet hozott, amely lényegében felhívja az érintett társaságok figyelmét, hogy „figyeljenek oda az arányokra” a menedzserszerződések megkötésekor.