Del Ponte a Vatikánt vádolja

A Vatikán ismét azzal a váddal kénytelen szembesülni, hogy háborús bűnösökkel működik együtt. Ez a vád már a világháború alatt és után is felmerült ellene, hiszen az egyház mindig is arról volt híres, hogy menedéket nyújt az aktuális üldözötteknek. Bűnpártolást azonban soha nem lehetett a szemére vetni.

Carla del Ponte, a volt Jugoszláviáért felelős hágai büntetőtörvényszék főügyésze a minap egy angol napilapban fedte fel a Szentszék államközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával, Giovanni Lajolo érsekkel folytatott megbeszélésének tényét. Szerinte a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok egy horvátországi ferences kolostorban bujkál. Az újságcikkre a vatikáni sajtószóvivő is reagált, pontosítva, hogy Del Ponte asszony nem jó helyen kopogtatott, amikor hozzájuk fordult, mert a pápai államtitkárság „a Szentszéknek nem olyan szerve, amely intézményesen együttműködhetne bíróságokkal”.
A nemzetközi szervezetekben a Szentszék többnyire megfigyelőként van jelen, így nem tagja olyan egyezményeknek, amelyekkel nemzetközi bíróságok joghatóságát elismerné. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne tartaná fontosnak a nemzetközi jog betartását vagy az emberi jogok védelmét. Sőt, ezek nemzetközi kapcsolatainak prioritásait képezik. Ennek fényében is különösnek tűnhet a mostani ügy, mert úgy tűnik, mintha a Vatikán nem akarna együttműködni egy legitim nemzetközi szervvel. Valójában a Szentszék közléséből kitűnik, hogy korábbi vizsgálatokat már folytatott ebben az ügyben, de eredménytelenül. Del Ponte aszszony gyanúi a jelek szerint továbbra sem elég konkrétak ahhoz, hogy bárki léphessen az ügyben. Hiszen ha kiderülne, hogy egyházi intézményben tartózkodik a keresett személy, a világi hatóságok bemehetnének és elfoghatnák. Ennek ellenére nem kizárható, hogy a történet mögött van valami. A ferences szerzetesek minden országban közelebb állnak a szabadságharcokhoz, mint más rendek. Ez alapján akár hihető is lehetne a történet, hogy a körözött, de a horvátok által hősnek tartott Gotovina ferenceseknél kért menedéket. Ők meg természetesen befogadták, s akit befogadnak, azt nem fogják feljelenteni.
A Szentszék, amely a világ minden katolikusának gondját viseli, mindig ügyel arra, hogy ne keveredjen politikailag kényes ügyekbe. Működésének állandó kísérője a diszkréció. Ha tehát tudomására jutna, hogy a körözött tábornok valóban egyházi intézményben bujkál, biztosan nem a nyilvánosság előtt fedné ezt fel, és nem Lajolo érsek rohanna a főügyészhez feljelenteni azt az embert, aki menedékre lelt. Valószínűleg a helyi nuncius és az illetékes püspök közbenjárásával venné rá a tábornokot rejtekhelye elhagyására, esetleg a bujkálás feladására, a törvényszékkel való együttműködésre.