Kemény alku a bérekről

Nehéz tárgyalásokat vetít előre, hogy a kormány megküldte a szociális partnereknek a jövő évi minimálbérre és bérajánlásra vonatkozó javaslatát. Az előterjesztés szerint a versenyszférában 2006-ban 3,5-4 százalékos bruttó keresetnövelést tart elképzelhetőnek a kabinet, a foglalkoztatás 0,5–1 százalékos bővülésével számolva. A munkaadók számára ez elfogadhatónak tűnik, a szakszervezetek azonban már korábban egyértelművé tették, hogy ők a GDP-növekedésnek megfelelő, 4 százalékos reálbér-emelkedést akarnak – ehhez viszont legalább bruttó hatszázalékos emelés kellene. A munkavállalói keresetek garantált növekedése érdekében az Autonómok a reálbéremelés mértékét rögzítő megállapodást kötnének.
Egyetértve azzal, hogy a legkisebb bérnek el kell érnie az egykeresős, egyszemélyes háztartás létminimumát, a kormány a munka törvénykönyvébe két differenciált, garantált bérminimum bevezetését is indítványozza.
Ennek értelmében jövőre az egykeresős-minimálbér nem lehet kevesebb 61 700 forintnál. A középfokú, illetve felsőfokú végzettséghez, képzettséghez kötött munkakörökben a bérminimumot 67 900, illetve 74 100 forintban határozná meg a kabinet. A szakszervezetek szerint alapvető probléma, amiről kemény viták várhatók, hogy a kormány 2004-es adatokkal számolta ki a létminimumot. Az MSZOSZ ezért 65 ezer forintos minimálbérre tesz javaslatot, szakmunkások esetében 81 ezer forintot tart elfogadhatónak, a diplomások legkisebb bérét pedig 97 500 forintban állapítanák meg. A Munkástanácsok elveti a háromelemű legkisebb bér rendszerét, szerinte 78 200 forintnak kellene lennie a minimálbérnek. A munkaadói oldal sem ért egyet a háromelemű minimálbér bevezetésével, mert az bonyolult adminisztrációval jár, ugyanakkor a kormány által előterjesztettnél magasabb minimálbért nem tartanak indokoltnak.