Uniós lépések madárvész ellen

Most először szervezett közös találkozót az országos főállatorvosoknak és tiszti főorvosoknak az Európai Bizottság. Céljuk, hogy jobban összehangolják az állat-egészségügyi és közegészségügyi hatóságok munkáját a madárinfluenza és az abból eredő, esetleg embereket is érintő járványok leküzdésére.

Hazánkat Süth Miklós országos főállatorvos és helyettese, Bognár Lajos, a földművelésügyi minisztériumban a járványügyi kérdésekért felelős főosztályvezető-helyettese képviselte a most először megrendezett találkozón, amelyet a főállatorvosoknak és tiszti főorvosoknak szervezett Brüsszelben az Európai Bizottság. A tárgyalások vezető témái a megfigyelés, a megelőzés és a felkészültség tervezése voltak. Ismeretes: a madárinfluenza igen ragályos, vírusos fertőzés, amelyekre a háztáji szárnyasok érzékenyebbek a vadmadaraknál. A járvány természete miatt az állatorvosok és a humán egészségügy közül az előbbieké a főszerep – mondta Süth Miklós. – Nagyon fontos azoknak a tájékoztatása, akik vírushordozók lehetnek, például a Távol-Keletre utaznak, és ellátogatnak olyan rendezvényekre, ahol madarakat árusítanak vagy kakasviadalokat tartanak. Náluk fönnáll annak a lehetősége, hogy a vírust magukkal hozzák Magyarországra – tette hozzá a főállatorvos. Ezért a földművelésügyi minisztérium az egészségügyi tárcával egyeztetve olyan írásos anyagokat készített, amelyek rövidesen megjelennek a repülőtereken, és felhívják az utazók figyelmét, hogy kerüljék az ilyen helyeket, és ne hozzanak magukkal baromfiból készült élelmiszereket.
A madarak őszi elköltözésekor az állat-egészségügyi szolgálat figyeli a vándorló szárnyasokat, hogy szükség esetén azonnal be tudjon avatkozni. A fokozott veszély miatt ezután ezer helyett kétezer madarat tesztelnek. A baromfikkal együtt a teljes minta tizenegyezres lesz.
Vita folyik arról is, hogy melyik a veszélyesebb évszak: az ősz vagy a tavasz. Ennek megállapítására harminctagú szakértői csoportot hoznak létre – közölték a brüsszeli tárgyalások magyar résztvevői.
Lapunk felvetette, hogy a betegség miatt nem lesz-e szükség az unióban a baromfitartás technológiájának átalakítására, ami a magyar gazdáknak megfizethetetlen beruházásokat jelenthet. – Bízunk abban, hogy nálunk nem rendelnek el a hollandiaihoz hasonló zárt tartást – mondta erre Süth Miklós. – Igaz, hogy Hollandiának volt ilyen kérése, de az unió ezt nem fogadta el. Pánikot ugyanis nem érdemes kelteni ott, ahol nincs rá szükség – tette hozzá.