A fizikai után a kémiai Nobel-díjon is hárman osztoznak az idén: az amerikai Robert H. Grubbs és Richard R. Schrock, valamint a francia Yves Chauvin – jelentette be a stockholmi Karolinska Intézet. A szerves kémia tudósai az úgynevezett metatézismódszer kifejlesztésével olyan molekulák előállítását tették lehetővé, amelyek forradalmasíthatják a gyógyszervegyészeti eljárásokat és a műanyaggyártást. A felfedezés révén végtelen számú új molekulát hasznosíthat a vegyészet és az ipar, a svéd királyi akadémia indoklása szerint ezek létrehozásának nemsokára már csak a képzelőerő hiánya vethet gátat.
A metatézis (cserebomlás) lehetővé teszi a kettős kötésű atomok szétválasztását és így azt, hogy a szénatomok egyes csoportjai helyet cseréljenek, akárcsak a partnert váltó, táncoló párok – írta a BBC. Az új módszer a korábbinál könynyebben előállítható és hatásosabb vegyületeket eredményezett, alkalmazása révén környezetbarát, kevesebb hulladékot produkáló termékek előállítását tette lehetővé.
*
A módszer receptje Yves Chauvin nevéhez fűződik, ő már 1971-ben részletes leírást adott a metatézisről, s arról, milyen fémkomponensek vehetnek részt katalizátorként a folyamatban. A megfelelő fémre azonban csak 1990-ben bukkant rá Richard Schrock, a Massachusetts Institute of Technology kutatója. Két évvel később Robert H. Grubbs, a California Institute of Technology tudósa ennél is jobb katalizátort fejlesztett ki, amelyet ma már világszerte hasznosítanak. A három tudós munkássága lehetővé tette, hogy a korábbinál sokkal kevesebb lépéssel és forrásból, sokkal korszerűbb termékeket állíthasson elő a gyógyszer- és a műanyagipar. A kémiai Nobel-díj tízmillió svéd koronát (1,1 millió eurót) érő összegén az elmúlt évben is három tudós osztozott: az amerikai Irwin Rose, az izraeli Aaron Ciechanover és a ma szintén izraeli, de karcagi születésű Avram Hershko, a fehérjék lebomlásával összefüggő kutatásaikban elért eredményeikért.
Hershkón kívül még négy magyar származású tudós kapott kémiai Nobel-díjat: 1925-ben a Németországban élt Zsigmondy Richárd, 1943-ban a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György, 1986-ban a Kanadában élő Polányi János, 1994-ben pedig az Egyesült Államokban élő Oláh György.
Stockholmban ma döntenek arról, kit illet az idén az irodalmi Nobel-díj, holnap pedig a Nobel-békedíj sorsáról határoznak.
Az elismerés. A díjat Alfred Nobel svéd vegyész alapította 1895-ben, és először 1901-ben osztották ki azok között, akik az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották. Sokáig a fizika, a kémia, az orvoslás, az irodalom kiemelkedő személyiségei és a legkiválóbb békeharcosok kapták, 1969 óta a svéd állam által alapított „Alfred Nobel-emlékdíjat” is átadnak a közgazdaság-tudomány legjobbjainak.
