Elismerik a metatézist

MN-összeállítás
2005. 10. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fizikai után a kémiai Nobel-díjon is hárman osztoznak az idén: az amerikai Robert H. Grubbs és Richard R. Schrock, valamint a francia Yves Chauvin – jelentette be a stockholmi Karolinska Intézet. A szerves kémia tudósai az úgynevezett metatézismódszer kifejlesztésével olyan molekulák előállítását tették lehetővé, amelyek forradalmasíthatják a gyógyszervegyészeti eljárásokat és a műanyaggyártást. A felfedezés révén végtelen számú új molekulát hasznosíthat a vegyészet és az ipar, a svéd királyi akadémia indoklása szerint ezek létrehozásának nemsokára már csak a képzelőerő hiánya vethet gátat.
A metatézis (cserebomlás) lehetővé teszi a kettős kötésű atomok szétválasztását és így azt, hogy a szénatomok egyes csoportjai helyet cseréljenek, akárcsak a partnert váltó, táncoló párok – írta a BBC. Az új módszer a korábbinál könynyebben előállítható és hatásosabb vegyületeket eredményezett, alkalmazása révén környezetbarát, kevesebb hulladékot produkáló termékek előállítását tette lehetővé.
*
A módszer receptje Yves Chauvin nevéhez fűződik, ő már 1971-ben részletes leírást adott a metatézisről, s arról, milyen fémkomponensek vehetnek részt katalizátorként a folyamatban. A megfelelő fémre azonban csak 1990-ben bukkant rá Richard Schrock, a Massachusetts Institute of Technology kutatója. Két évvel később Robert H. Grubbs, a California Institute of Technology tudósa ennél is jobb katalizátort fejlesztett ki, amelyet ma már világszerte hasznosítanak. A három tudós munkássága lehetővé tette, hogy a korábbinál sokkal kevesebb lépéssel és forrásból, sokkal korszerűbb termékeket állíthasson elő a gyógyszer- és a műanyagipar. A kémiai Nobel-díj tízmillió svéd koronát (1,1 millió eurót) érő összegén az elmúlt évben is három tudós osztozott: az amerikai Irwin Rose, az izraeli Aaron Ciechanover és a ma szintén izraeli, de karcagi születésű Avram Hershko, a fehérjék lebomlásával összefüggő kutatásaikban elért eredményeikért.
Hershkón kívül még négy magyar származású tudós kapott kémiai Nobel-díjat: 1925-ben a Németországban élt Zsigmondy Richárd, 1943-ban a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György, 1986-ban a Kanadában élő Polányi János, 1994-ben pedig az Egyesült Államokban élő Oláh György.
Stockholmban ma döntenek arról, kit illet az idén az irodalmi Nobel-díj, holnap pedig a Nobel-békedíj sorsáról határoznak.



Az elismerés. A díjat Alfred Nobel svéd vegyész alapította 1895-ben, és először 1901-ben osztották ki azok között, akik az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották. Sokáig a fizika, a kémia, az orvoslás, az irodalom kiemelkedő személyiségei és a legkiválóbb békeharcosok kapták, 1969 óta a svéd állam által alapított „Alfred Nobel-emlékdíjat” is átadnak a közgazdaság-tudomány legjobbjainak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.