Határon túliak: támogatások helyett vízum

Drasztikusan csökkennek jövőre a határon túli magyaroknak szánt támogatások, ugyanakkor január 1-jétől nemzeti vízumot igényelhetnek azok a román, ukrán, szerb-montenegrói és horvát állampolgárok, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint a családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországra jönni. A Pénzügyminisztérium költségvetési tervezete szerint jövőre 9,6 milliárd forinttal támogatja a kormány a szomszédos országokban élő magyarokat, ami az idei 12,8 milliárdnál huszonöt százalékkal kevesebb. Az erdélyi Transindex hírportál arra emlékeztet, hogy a határon túliak körében is nagy felzúdulást kiváltó Draskovics-csomag 2004-ben ehhez képest mindössze tizenöt százalékkal (884 millió forint) kurtította meg az előirányzott támogatásokat. A tervek szerint teljes egészében megszűnik a csángó magyarok támogatása is.
Közben súlyos problémák vannak az oktatási-nevelési támogatások folyósítása körül is. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilap szerint hiába kapták meg az igénylést benyújtó szülők az Iskola Alapítvány értesítőjét a támogatás folyósításáról, pénzre egyelőre nem számíthatnak, és kérdéses, mikor fizetik ki az ígért 3,18 millió lejes öszszeget azoknak, akik még hivatalos választ sem kaptak.
*
Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke a Háromszéknek megerősítette, hogy 67 551 igénylést – amely körülbelül 128 000 gyermeket érint – nem tudtak egyelőre kielégíteni, mert a magyar kormány nem utalta át az ígért összeget. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt okolja a kialakult helyzetért. „Ha azt mondaná (a kormányfő – a szerk.) a pénzügyminiszterének: pénz kell, mert szerződést kötöttünk, és a törvény is erre kötelez, nem lenne akadálya az átutalásnak. Ezt azonban nem teszi meg, mert vagy nem érdekli a dolog, nem rendelkezik kellő empátiával, vagy büntetni akarja az erdélyi gyerekeket szüleik kettős állampolgárságot igénylő álláspontja miatt. A magyar miniszterelnök felelőssége egyértelmű” – hangsúlyozta az Iskola Alapítvány elnöke.
Magyarország 2006. január 1-jétől bevezeti a nemzeti vízumot, a külügyi tárca erről tegnap jegyzéket adott át az érintett Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország budapesti nagykövetének – jelentette be a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Fekszi Márta kiemelte, hogy a vízum igénylésekor továbbra is meg kell felelni a kétoldalú megállapodásokon alapuló általános vízumkiadási feltételeknek, emellett igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit. A speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hoszszabb tartózkodást tesz lehetővé.
Eközben levelet intéztek Sólyom Lászlóhoz az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, akik a határon túli magyarság kettős állampolgárságához kérik a köztársasági elnök segítségét.