Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese már szombaton is szóba hozta, hogy a „liberális piacgazdaság lízingelt gazdaságpolitikája” nem a szocialisták értékrendjéből fakad, a párt társadalompolitikai tagozatának tegnapi ülésén azonban még élesebben kritizálták a neoliberális politikát. Gráner Gyula soros elnök szerint éles határvonalat kell húzni az „erőszakos neoliberális gondolkodástól és cselekvéstől”, bár a Fidesz baloldali értékeket integráló törekvésétől is. Hangsúlyozta, hogy programjuk nem fogadja el a tőke és a piac mindenhatóságát, a kíméletlen verseny kiterjesztését a társadalom minden területére, a profitszerzést és a tömegfogyasztás értékké, eszménnyé emelését.
Gazsó Ferenc a neoliberális társadalmi szisztéma korrekcióját szorgalmazta, ez azonban a rendszer fenntartásában szintén érdekelt politikai szférából nem tud kiindulni. Szili Katalin, aki maga is a társadalompolitikai tagozat tagja, elmondta: a tagozat célja, hogy megpróbálja az útkeresésben „azt a műhelymunkát elvégezni, ami a XXI. század elején egy szociáldemokrata pártnak is feladata”. Kiemelte: amikor multinacionális tőkéről beszélünk, akkor mellé kell tenni a nemzeti tőkét is, mert „nekünk szükségünk van arra, hogy erősítsük a nemzeti tőkét”. Rámutatott arra, hogy az új szociáldemokrata politikának társadalmi érdek, társadalmi versenyképesség alapján kell állnia, „az új szociáldemokrata politika baloldali politika, nem azonosítható egy fékezett habzású neoliberalizmussal”.
Szombaton megemlékezések sorozatára került sor az MSZP Köztársaság téri székházában: az aradi vértanúk előtt virtuóz hegedűjátékkal és felolvasással tisztelegtek a szocialisták, akik a Napvilág Kiadó tízéves, a Népszava százéves születésnapjáról, valamint az idősek nemzetközi világnapjáról sem feledkeztek meg.
A párt országos választmányi ülésén Veres János pénzügyminiszter más mellett a jövő évi „nem választási” költségvetés hangsúlyos területeiről beszélt (mérséklődő adók, emelkedő nyugdíjak, a kiemelten támogatott agrárium, a felsőoktatás), de megjegyezte: az államháztartási hiányt nem lehet „végiggondolatlanul” növelni.
Kóka János gazdasági miniszter „baloldali liberális” barátaihoz fordulva a „pannon puma” (Magyarország) és a „kelta tigris” (Írország) közötti hasonlóságok felvázolása után kijelentette: aminek az utóbbi nyolc évben tanúi lehettünk, az maga a gazdasági csoda. A tárcavezető úgy vélte, ha a 4,2 százalékos gazdasági növekedést még két százalékkal növelni tudnánk, tíz év alatt utolérnénk Ausztriát. Kóka tudatta: bár tárcája az előző évihez képest 70 milliárd forinttal kevesebből kénytelen gazdálkodni, ez egy „nyertes helyzet”, hiszen hatékonyabban működnek. A politikus a 800 ezres közszféra, a 19 megye, a 3200 önkormányzat a 23 000 képviselő, valamint a köztévé 20-30 milliárdos támogatásának szükségszerűségét kérdőjelezte meg.
Gyurcsány Ferenc napokban kiadott könyvének vezérgondolatáról kezdett beszélni felszólalásában, vagyis: az elmúlt száz évben sokat változott baloldal lényegét, a társadalom alsóbb rétegeinek képviseletét nem veszítette el. A miniszterelnök az ellenzék markánsabb bírálatát Hiller Istvánra hagyta, aki szerint a Fidesz olyan párt, amelynek egy feje és sok szája van, talán éppen ezért jelentette ki: „Én nem hiszek a Fidesznek.”

Gyerekek sérültek meg a halálos, frontális karambolban