Vesztegetés miatt szeptember végén ítélték el a fonyódi rendőrkapitányság törzszászlósát, s a bíróság súlyosbító körülményként értékelte a rendőr büntetett előéletét. A férfit ugyanis három éve lőszerrel, illetve kábítószerrel való visszaélés, valamint garázdaság miatt pénzbüntetéssel sújtották. Utóbbi cselekményeit ráadásul akkor követte el, amikor egy másik büntetőeljárás hatálya alatt állt.
A Legfőbb Ügyészség statisztikai főosztálya lapunkat arról tájékoztatta, hogy az utóbbi öt évet vizsgálva az összes rendőr bűnelkövető közül átlagosan tíz százalék már korábban büntetve volt. Sőt akadt közöttük különös visszaeső, illetve visszaeső is. Az adatok a vádemelés pillanatát tükrözik, arról nincs információnk, hogy mennyi eljárás jut el a jogerős ítéletig.
Szerettük volna megkérdezni az Országos Rendőr-főkapitányságot, pontosan hányan dolgoznak büntetett előélettel a testületben, de azt a választ kaptuk, hogy ezt az adatot a törvény miatt nem gyűjthetik és nem is rögzítik. Az adatvédelmi ombudsman munkatársa, Gulyás Csaba lapunknak megerősítette: a büntetett előéletre vonatkozó adatok gyűjtése törvénybe ütközik, amellett, hogy statisztikai feldolgozása viszont megengedett. A jogász elmondta: a testületnél rendszeresített személyi nyilvántartó lapon sincs olyan rubrika, amely a büntetett előélettel összefüggésben kér adatot.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság személyügyi főosztályvezetője, Kovács Anikó alezredes lapunknak elmondta: tudnak arról, hogy akár a BRFK-n is büntetett előélettel dolgozhatnak rendőrök. Ez több okból lehetséges. A bíróságnak és az ügyészségnek elvileg az állományparancsnok útján kellene idéznie a rendőr bűnelkövetőt. A gyakorlat azonban nem mindig ez, számos esetben előfordult – ami később kiderült –, hogy telefonon hívták fel a rendőrt, s kérték megjelenését például gyanúsítotti kihallgatásra. Ebben az esetben nem mindig számol be a rendőr arról, hogy büntetőeljárás folyik ellene. Tehát például emiatt is elkerülhetik a parancsnok figyelmét a rendőrök elleni eljárások. Később persze, ha kiderült, jelentési kötelezettség elmulasztása miatt felelősségre vonják az érintettet. Jelenteni kell egyébként még a kisebb szabálysértéseket is.
A főosztályvezető elmondta: a BRFK-n a legnagyobb és a legfiatalabb az állomány: a 8742 rendőrnek 30 év az átlagéletkora. A nagyobbrészt tiszthelyettesből álló fiatal egyenruhások nagy része vidékről érkezett a fővárosba. – Kétségtelen, hogy ők esetenként könnyebben esnek bűnbe, de hogy mennyire nem lehet ezt általánosan kimondani, azt mutatja, hogy nemrégiben például egy 22 éves szolgálatot a háta mögött tudó rendőr vált korrupttá – magyarázta az alezredes.
A BRFK belső vizsgálatairól az osztályvezető elmondta: tavaly 435 fegyelmi és 35 etikai eljárást indítottak, az idén pedig már 395 fegyelmi és 46 etikai vizsgálatot folytattak le. Ezzel a fegyelmi osztály foglalkozik, amelynek havonta 30-40 ügyben kell eljárnia. – Ez talán soknak tűnik, de mint fentebb kiderült, mi vagyunk a legtöbben, ráadásul a bűncselekmények túlnyomó többsége is a fővárosban történik, ezért a mi vizsgálódó rendőreinknek nehéz dolguk van – fejtette ki Kovács Anikó.
A fővárosi rendőrfőkapitány, Gergényi Péter lapunknak leszögezte: az állományához tartozó rendőr bűnelkövetőkkel szemben nincs tolerancia. Hozzátette: szándékos, köztörvényes és korrupciós bűncselekmények elkövetése esetén azonnal felfüggeszti állásából az alárendeltjét. Bűnösségéről a bíróság dönt, neki és az illetékes bizottságnak arról kell határoznia: méltó-e a rendőr a szolgálatra vagy nem. A vizsgálódást megelőzi egyfajta belső nyomozás, amely egyértelművé teszi, hogy a rendőr elkövethette-e a bűncselekményt. – Azt a rendőrt viszont, akit ártatlanul vádolnak meg, mindig megvédjük, és mögé állunk – jelentette ki a vasprefektusnak is nevezett Gergényi Péter.
Azt a cselekményt, amelyet a rendőr nem a szolgálatával összefüggésben követ el, az etikai bizottság vizsgálja ki. A fegyelmi hatáskörbe pedig azok a cselekmények tartoznak, amelyeket a hivatásos állományú rendőrként követ el – mondta lapunknak az ORFK fegyelmi osztályának vezetője, Csernyava Attila alezredes. Katonai vétség esetén az állományparancsnok indít nyomozást, s azok eredményét juttatja el a katonai ügyészségre. Az etikai bizottság azt vizsgálja, hogy a rendőr méltatlanná vált-e a szolgálatra. Az alezredes szerint a lapunk által idézett legfőbb ügyészségi statisztika adatainak értékelése félrevezető lehet, mivel az eljárások nagyrészt felmentő ítélettel zárulnak, illetve a büntetőeljárások el sem jutnak a vádemelésig.
A testületen belüli morál javítása céljából a rendőrség elkészítette az etikai kódexét. A szűkszavú, négyoldalas szöveggyűjteményről az alezredes elmondta: már 1992-ben felmerült a kódex igénye, de a tartalmáról rengeteg vita volt a testületen kívül és belül. A kidolgozás így sokáig tartott. Az alezredes szerint a normarendszer célja, hogy a rendőrök egységesen elítéljék a nem eszerint élő, dolgozó, intézkedő munkatársaikat. Ezzel bizonyosan javítani lehet a rendőrök iránti közbizalmat is, amely egyébként szintén témája a kódexnek. Igaz, ezt a pontot támadták a legtöbben azok közül, akik véleményüket elküldték a szövegezőknek. – Nehéz volt körülírni egzakt módon, mi befolyásolja a legnagyobb mértékben a pontosan nem mérhető közbizalmat – magyarázta az alezredes. A közbizalmat ugyanis nemcsak bűncselekménnyel vagy más jogszabálysértéssel lehet rombolni, hanem a rendőrhöz méltatlan viselkedéssel, életmóddal. Így az egyenruhások magánéletében nem megengedett, fontos kitételek is szerepelnek a kódexben. Ezzel összefüggésben Csernyava Attila megemlítette, hogy az állampolgárokban visszatetszést válthat ki, ha például egy rendőr rendszeresen kocsmába jár, ott bűnözőkkel ismerkedik, netán még többet is iszik a kelleténél. Ez ugyan még nem bűncselekmény, de nem méltó egy rendőrhöz. – Ha valaki rendőrnek felszerel, akkor bizonyos alkotmányos jogokról le kell mondania – tette hozzá az osztályvezető. De nemcsak a „kisrendőrök” magatartási szabályait rögzíti a kódex, de kitér a vezetők szerepére is, hiszen az ő munkájuk és felelősségük eltér az előbbiektől. A pontokba szedett magatartás-gyűjtemény szól még az erőszak alkalmazásáról és a bajtársiasságról is.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
