Kína és az Egyesült Államok is jelezte, hol a vörös vonal

A világ két vezető hatalmának csúcstalálkozóját érdeklődve figyeli a világ, miután feltehetőleg a mostani megbeszélések meghatározóak lesznek a jövőre nézve. A gazdasági együttműködések és a viszony rendezésének a fontossága mellett azonban Kína és az Egyesült Államok is jelezte, mit tekint vörös vonalnak.

2026. 05. 14. 11:48
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Carl Lee néven is ismert férfi ügye hosszú éveken és kormányzatokon átívelve vert éket Kína és az Egyesült Államok közé, miután az amerikai gyanú szerint Lee a kormány tudtával folytatta tevékenységét. Ezt egyébként alátámasztani látszik, hogy a férfiról mindössze egyetlen, évtizedekkel ezelőtti kép áll csak rendelkezésre, valamint az a tény is, hogy az előző Trump–adminisztráció állítólag eredményeket ért el az üggyel kapcsolatban, azonban az iratokat titkosították. 

Marco Rubio egyébként még Pekingbe tartva jelezte, hogy Kína részéről rossz döntés volna, ha továbbra is fegyverekkel segítené az iszlám országot, ugyanis ez végső soron nem lenne jó hatással az amerikai–kínai kapcsolatokra. 

Tajvan mindig Kína része marad

Kína részéről még ennél is egyértelműbb volt a vörös vonal, hiszen ennyi idő elteltével nem lehet meglepetés, hogy Tajvan kérdése különös fontossággal bír. Kína hivatalosan a saját területének tartja a szigetet, az újraegyesítést pedig minden kínai ember feladatának tekinti a kormányzat. 

Hszi Csin-ping már többször is jelezte, hogy a szoros két oldalának egyesítése mindenképp meg fog történni, ha pedig kell, akkor Kína ezt erővel is el fogja érni, és ezt a tárgyaláson is közöte Trumppal. 

Kína szerint egy esetleges beavatkozás Tajvan kérdése kapcsán egyértelmű beavatkozás lenne az ország belügyeibe, a lépés pedig rossz irányba viheti az amerikai–kínai kapcsolatokat. Tajvan jelenleg a világ legnagyobb félvezetőgyártója, így a világgazdaság számára óriási kataklizmát jelentene egy esetleges fegyveres konfliktus. 

Tajvan lakossága az elmúlt időben egyre inkább saját identitást alakított ki, a legutóbbi felmérések alapján pedig a lakosság nagy része már nem kínainak, hanem tajvaninak tartja magát, ami azonban problémát jelent a szoros mind két oldala számára. Kérdés tehát, hogy az Egyesült Államok meddig megy el Tajvan védelme érdekében, valamint az is, hogy Kína meddig hajlandó elmenni Irán megsegítésében. 

Donald Trump csütörtökön kora reggel Hszi Csin-pinggel folytatott megbeszéléseit követően megtekintette a történelmi, XV. századi Mennyei Béke Templomot. Az amerikai elnök helyi idő szerint nem sokkal dél után tért vissza szállodájába, és várhatóan csak csütörtök este jelenik meg nyilvánosan, amikor részt vesz egy állami banketten.

Trump a találkozó menetéről a körút előtt feltett kérdésre röviden válaszolva nagyszerűnek nevezte azt.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.