Három éve folyamatosan és drasztikusan romlik Magyarország valamennyi adósságmutatója a jegybank kimutatása alapján: nemzetgazdaságunk bruttó devizaadóssága 2002 óta több mint hatvan százalékkal növekedett, s ez év június végére elérte a 37 milliárd eurót. A negatív tendencia az adósság GDP-arányos mutatóján is jól nyomon követhető: 2002-ben a bruttó devizaadósság a bruttó hazai össztermék 32,8 százalékát tette ki, idén ez a mutató már 43,7 százalékos. Ennél gyorsabb romlás mutatkozik nemzetgazdaságunk nettó külföldi adósságában, amely 2002 óta több mint duplájára emelkedett. Hasonló a helyzet, ha a nettó külföldi adósságnak a GDP-hez mért arányát tekintjük: ez az adat a három évvel ezelőtti 16,5 százalékos szintről az idén 28 százalék fölé emelkedett. Figyelemre méltó, hogy a külföldi adósságunk az idén immár az 1995-ös szinthez közelít, a Horn-kormány második évében ugyanis a GDP-arányos külföldi adósságunk 31,8 százalékos volt. Nem kedvezőbb a helyzet a bruttó konszolidált államadósságunk tekintetében sem, ahol a maastrichti követelmények hatvanszázalékos plafonértéket írnak elő. Míg az Orbán-kormány alatt a GDP-arányos államadósság 61,6 százalékról 2001 végére 53 százalékra csökkent, addig az idén a bruttó hazai termékhez mért adósságunk ismét 64,6 százalékra kúszott fel. A magyar eladósodási folyamatot egyre több hazai és nemzetközi szervezet bírálja, ebben a hónapban a londoni székhelyű Fitch Ratings minősítette le a magyar állam forintban és devizában fennálló adósságát, így hazánk a megbízható adósokat tömörítő „A” osztályból a spekulatív elemeket is tartalmazó „BBB” sávba került.
Felminősítették Szlovákiát. A Standard and Poor’s tegnap magasabbra emelte Szlovákia adósságának osztályzatát: a nemzetközi hitelminősítő az ország hosszú távú adósságát „A mínusz”-ról „A”-ra, a rövid távút pedig „A-2”-ről „A-1”-re javította, megjegyezve, hogy északi szomszédunk gyors sikert ért el az állami szektor reformjában, és gazdaságának növekedési kilátásai jók.

Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben