Egyoldalú, torzított képet közölnek a magyar liberális médiumok Iránról – állítja az iráni nagykövetség kulturális és sajtóosztályának neve elhallgatását kérő munkatársa. Azt sugallják, hogy a perzsa államban lábbal tiporják az emberi jogokat, hogy a rendszer diktatórikus, a nők kiszolgáltatottak, nincs vallásszabadság, és főképpen tombol az antiszemitizmus. Ugyanakkor Irán demokratikus iszlám köztársaság, ahol a nőket a Korán szabályai szerint megbecsülik. Bár nyilvánvaló történelmi, kulturális és földrajzi okokból az állam lakosságának kilencvennyolc százaléka muzulmán, az eltérő hitűek szabadon gyakorolhatják vallásukat. A zsidóknak, keresztényeknek és zoroasztriánusoknak van parlamenti képviseletük, templomokat és szent helyeket tartanak fenn a nagyobb városokban, és senki sem háborgatja őket. A negatív előítéletek a muzulmán vallással kapcsolatos közkeletű tévedésekből is adódnak, pedig Mohamed vallása nagy súlyt fektet az irgalmasságra, adakozásra, a gyengék megsegítésére. De valószínűsíthető, hogy vannak megrendezett, a nyugati hatalmak által irányított terrorakciók is.
Az iráni követség munkatársa úgy véli, országa minden erkölcsi támogatást megad az elnyomott muzulmánoknak, így szolidáris a palesztinokkal is. Izrael agresszív katonai politikájától sok mozlim szenved a Közel-Keleten; a zsidó állam az irániak szerint visszaél azzal, hogy a Nyugat támogatását élvezi. Ám Iránban nincs rossz hangulat vagy félelem a Nyugat fokozódó fenyegetései miatt. A perzsa férfi hangsúlyozza: Irán büszke, nagy és szabad ország, amely meg tudja védeni magát, és ezzel nemcsak a lakosság van tisztában, hanem a nyugati hatalmak is. Azonkívül a vallásos mozlimok úgy gondolják, a sorsuk Isten kezében van, s ez a tudat távol tartja tőlük a félelmet.
Irán harminc évvel ezelőtt amerikaiakkal, franciákkal és németekkel együtt kezdte tervezni, hogy felépít az országban kilenc atomreaktort, de a forradalom után a nyugati államok felfüggesztették a közreműködést. Azóta a média rendszeresen riogatja a közvéleményt azzal, hogy készül a perzsák atombombája. A diplomata emlékeztet: Izraelnek van nukleáris fegyvere, Amerikának is, pedig az újkori történelem megmutatta, hogy ezek az országok sokkal inkább készek a katonai agresszióra, mint Irán.
A hazánkban élő mozlimokat mélyen felkavarta, hogy a Mohamed prófétát ábrázoló gúnyrajzokat magyar lapokban látták viszont. A nagykövetség munkatársa úgy látja: vannak sértések, melyekre bölcsebb nem válaszolni, de e rajzokkal több mint egymilliárd ember vallásos érzéseit sértették meg egy különösen érzékeny történelmi pillanatban. Az iszlám minden formában tiltja Isten és Mohamed ábrázolását, tehát akkor is bántóak lettek volna a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban is közölt rajzok, ha történetesen jó színben tüntetik fel a mekkai prófétát. A képek azonban bombát utánzó turbánnal a fején, illetve tőrrel a kezében mutatták a vallásalapítót, erősítve azt a sztereotípiát, amely szerint az iszlám egésze erőszakos.
Rostoványi Zsolt iszlámszakértő jogosnak tartja a megbántottság hangoztatását és a józan tiltakozást, azonban szerinte arról tanúskodnak az eltúlzott válaszreakciók – a nagykövetségek elleni támadás vagy a hatalmas tüntetések –, hogy szélsőséges iszlamisták kihasználják a helyzetet. Az elmúlt évek eseményei – 2001. szeptember 11-e, az afgán, majd az iraki háború, az iráni elnök kijelentései vagy a Hamász győzelme a palesztin választásokon – megrongálták a két civilizáció közti kapcsolatrendszert. Ám ilyen heves reakciókra valószínűleg nem számítottak a rajzok közreadói. A Frankfuter Allgemeine Zeitung szerint a dán napilap korábban is radikális szemléletű volt, vadul támadta például a német újraegyesítést és számos más európai értéket. Rostoványi mindazonáltal úgy véli, nem valószínű a tudatos politikai provokáció, mert az inkriminált rajzok még szeptemberben jelentek meg.
Az iszlám világban nincs jelen az a nyugaton fenntartott holokausztkultúra, amely normává tette a második világháború zsidó áldozataira való kegyeletteljes megemlékezést, hiszen a Közel-Kelet államai nem vettek részt a soához vezető eseményekben. Rostoványi szerint az európai civilizáció terméke az antiszemitizmus, amely évszázadokon át hiányzott az iszlám világból, s mai szórványos és elszigetelt megnyilvánulásai is európai hatásra jelentek meg a muzulmánok között.
– Az izraeli politika kritikáját nem volna szabad összekeverni a zsidóellenességgel. Tény, hogy a muzulmán államok szemében ellenszenvesek Izrael palesztinok elleni lépései, de az iszlám vallás kitüntetetten kezeli a zsidóságot mint „az Írás népét”, ahogy a kereszténységet is. Kétségtelen, hogy saját vallását magasabb rendűnek tekinti – teszi hozzá az iszlámszakértő. – Mikor az iráni elnök azt mondta, le kell törölni Izraelt a térképről, szó szerint idézte Khomeini ajatollah korábbi kijelentését. Arra utalt, hogy politikailag nem tartja legitimnek a zsidó államot. A válasznak szánt holokausztkarikatúrákkal a nyugati kultúra egyik tabuját akarják ledönteni.
Rostoványi szerint a sajtószabadság alapértéke az európai civilizációnak, a politikának ebbe nem szabad beavatkoznia, de nem volna szabad más vallási csoportok vagy etnikumok meggyőződését, értékrendjét gúny tárgyává tenni, méltóságukban és identitásukban megsérteni őket. Az a magyarázat sem helytálló, hogy a prófétát kifigurázó rajzok csupán az iszlám fundamentalistákat kritizálják, hiszen Mohamed az iszlám egészét jeleníti meg.
Az események valószínűsítik, hogy a feszültség tovább fokozódik, véli az iszlámszakértő. Pillanatnyilag nem eldönthető, várhatók-e komolyabb konfliktusok. Azoknak kellene több teret biztosítani mindkét oldalon, akik nem látnak áthidalhatatlan különbséget a nyugati és az iszlám civilizáció között. Voltak például iszlám vezetők, akik igyekeztek megfékezni a követségeket felgyújtó tömeget.
A libanoni nagykövet sérelmezte, hogy két újság miatt Magyarország is az iszlámot megsértő kilenc európai állam közé került. A muzulmán országok bojkottálják a dán termékeket az országgal szembeni retorzióként, ami többmilliárdos bevételkiesést jelent az északi államnak. Kérdéses, lesznek-e a botránynak Magyarországot érintő diplomáciai következményei.
Európában igen kevés szó esik az arab világ demokratikus átrendeződéséről, pedig nem kis jelentőségű az sem, hogy a palesztinok nemrég szabad választásokat tartottak. A Hamász győzelme a szakértő szerint jó esély arra, hogy a palesztin–izraeli probléma rendeződjék. Nem a szervezet elszigetelésére és sarokba szorítására lenne szükség, hanem legitim kormányzati tényezőként való elismerésére, mert ellenkező esetben tovább radikalizálódhat. A libanoni Hezbollah ma már politikai eszközökkel fejti ki tevékenységét, s ez jó példa arra, hogy az iszlamista szervezetek demokratikus politikai erőkké transzformálhatók.
origo.hu
Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben
