Egy új energiapolitika kidolgozásának szükségessége az orosz gázszállítások akadozása miatt került be a köztudatba, a szakemberek viszont már régóta sürgetik a stratégia megfogalmazását. A legutóbbi ilyen anyag 1993-ban született, s egyes részei felett mára elszállt az idő. A szakemberek mellett a kormányzat is érezte ezt, sőt 2004 elején elő is állt egy munkaverzióval. Ám ez a beérkező észrevételek fényében olyan rossznak bizonyult, hogy átdolgozás helyett inkább egy új elkészítésébe fogtak a gazdasági tárca irányításával. Azóta már ennek is többször el kellett volna készülnie, de a végleges anyag még mindig nem körvonalazódik. Így továbbra is olyan döntések születnek az energetika területén, amelyek esetlegesek, s nem illeszkednek egy átgondolt rendszerbe. Az Energiapolitika 2000 Társulat a kormánytól függetlenül saját stratégiával áll elő, a részleteket holnap délelőtt a 7. Energiapolitikai fórumon mutatják be a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti székházában.
– Részben a kormányzat tehetetlenségét látva határoztunk úgy, hogy magunk készítjük el a programot, de emellett az is lökést adott a munkához, hogy felismertük: átgondolatlan, a közösség igényeit figyelmen kívül hagyó döntések alakítják ezt a stratégiai fontosságú ágazatot – mondta Járosi Márton, a társulat elnöke. A szakember kihangsúlyozta, hogy az ágazat jövőjének megrajzolásakor az ellátásbiztonságot, a gazdaságosságot és a környezetvédelmet egyszerre kell szem előtt tartani, s mivel ezek az alapkövetelmények olykor ellentmondanak egymásnak, az energiapolitikának egyensúlyteremtő szerepe kell hogy legyen. – Az elmúlt tíz évben ez az egyensúly hazánkban úgy bomlott meg, hogy a kormányok a befektető külföldi szolgáltatóknak kedveztek, ezért a fogyasztói árak az indokoltnál magasabbra emelkedtek, az ellátásbiztonság pedig kockázatosabbá vált. Most olyan korszakváltozásra van szükség, amelyben a közösség, elsősorban a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva alakítjuk ki az új egyensúlyt e szempontok között – hangsúlyozta a szakember.
A civil energiapolitikát tehát alapvetően patrióta szemlélet jellemzi, ám ez nem jelenti azt, hogy a problémákat csak az ország határain belül kellene megoldani. Éppen ellenkezőleg: Járosi aktívabb uniós szerepet vár el a magyar politikusoktól a közösségi szabályok megalkotásában. Ehhez először a döntéshozatali mechanizmusokat kell megváltoztatni. Az EU ugyanis egységes energiapolitika helyett olyan direktívákkal próbál egységes környezetet teremteni a tagállamok között, amelyeket a tagállamok képviselői egyszerű szavazattöbbséggel fogadnak el. Ez szemben áll azzal a gyakorlattal, mely szerint a közösség életét alapjaiban meghatározó szabályokban minden tagállamnak vétójoga van, s így fordulhatott elő, hogy bizonyos energetikai direktívák kifejezetten hátrányosan érintették a frissen csatlakozó országokat. Megnyitották piacaikat, de ebből a régi tagállamokból kirajzó multinacionális cégek profitáltak – érvelt Járosi Márton. – Be kell vonni az uniót a tervezett nagyberuházásokba is, például a gázvezetékek, tárolók építésébe. Azért is, mert az északi-tengeri orosz–német gázvezeték megépítésével hazánk lemondhat arról, hogy híd szerepet töltsön be nyugat és kelet energiarendszerei között.
Az elkészült energiapolitika szerint először is általános energiatörvényt kell alkotni, le kell állítani az energiaszektor privatizációját. Növelni kell az ellátásbiztonságot, s csak a hatékony energiatermelést szabad állami támogatásban részesíteni. A fogyasztóvédelmi intézményrendszer reformja mellett meg kell teremteni a közérdekű szolgáltatások alkotmányát. A hatósági ármegállapítás lehetőségét a háztartási fogyasztók számára továbbra is fenn kell tartani, a hazai érdekek védelme pedig szervezeti átalakításokat is igényel.
origo.hu
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: nem a magyar érdekeket képviselte Ruszin-Szendi Romulusz
