Magyarokat veszélyeztethetnek a karikatúrák

Szükségtelen provokációnak tartják a hazai sajtóban is megjelent Mohamed-karikatúrákat a nemzetközi humanitárius tevékenységet folytató magyar segélyszervezetek, amelyek azzal számolnak, hogy a kialakult helyzetben munkatársaik életveszélybe is kerülhetnek a muzulmán térségben. A Mol pakisztáni leányvállalatának vezetője nem tart atrocitásoktól, de az országba induló üzletemberek egyike úgy nyilatkozott: legszívesebben „magával vinné a karikatúrát megjelentető lapok főszerkesztőjének családtagjait”.

Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vezetője lapunk kérdésére elmondta: afganisztáni irodájukban a helyi munkatársak fokozottan figyelnek a biztonságra, mert a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a szélsőségesek magát a külföldi szervezetet támadják, nem figyelnek arra, hogy helyi vagy idegen állampolgárok tartózkodnak az irodákban. A segélyszervezet pár nap múlva komoly aggodalommal indítja az országba magyar állampolgárságú munkatársát. Jelenleg a Gázai övezetben és Szerbia-Montenegró muzulmánok lakta részein dolgozik magyar állampolgárságú munkatársuk, de hasonló veszélyben vannak partnereik Groznijban és Észak-Kaukázusban is. A magyar sajtóban is megjelent Mohamed-karikatúrákat szükségtelen provokációnak tartják, szerintük tiszteletben kell tartani a szólásszabadságot és a véleményalkotás szabadságát, ugyanakkor az nem sértheti mások vallásos érzületét, gondolkodását, kultúráját, és nem gerjeszthet konfliktusokat. Lehel László szerint munkájuk nemcsak humanitárius jellegű, hanem jószolgálati tevékenység is, amelyben hangsúlyozzák, hogy magyarok a segítők, így könnyen célpontjává válhatnak a magyarok ellen is feldühödött radikálisoknak. A segélymunkások különben meszszemenően tiszteletben tartják a vallási-kulturális előírásokat, érzékenységet és szokásokat, és munkájukkal igyekeznek megbékélést sugározni.
Szilágyi Béla, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a jövő héten is indul Indonéziába egy orvoscsoportjuk, igaz, nem a radikálisok lakta Aceh tartományba, hanem Nias szigetére, ahol nem annyira erős az iszlám jog, vagyis a sarija. Ennek ellenére számítanak nehézségekre, és megtették a szükséges óvintézkedéseket: vészhelyzetben néhány órán belül ki tudják hozni munkatársaikat. A szervezet emberei pár héten belül Pakisztán északi részére és Kasmírba is ellátogatnak, de ebben a régióban különösen erős a tálib befolyás. A szervezet vezetője, Szenczy Sándor különben ezekben a napokban is Srí Lankán tartózkodik a magyar falu átadásán (itt is voltak tüntetések az európai lapokban megjelent karikatúrák ellen – a szerk.), de itt nem tapasztaltak komoly feszültséget. Szilágyi Béla kifejtette: a szeretetszolgálatot egyaránt felháborítják a Mohamedet kifigurázó és a kereszténységet kigúnyoló karikatúrák, ugyanakkor túlzásnak tartják a mostani ellenreakciókat. – Munkánk során külön hangsúlyt helyezünk arra, hogy kiderüljön: magyar emberek adományait magyar emberek vitték a rászorulóknak, mindenhova kitűzzük a piros-fehér-zöld lobogót – fejtette ki –, így most közvetlen életveszélybe kerülhetnek munkatársaink.
Vakarcs Gábor, a Mol pakisztáni leányvállalatának igazgatója lapunknak elmondta: Iszlámábádban nem érzik magukat életveszélyben, az ottani kormány ugyanis határozottan fellép a szélsőségesek ellen, nem érdeke a felfordulás. A vállalat ezért egyelőre nem tervezi az északnyugati tartományban folytatott gázkitermelési és olajkútfúrási munkálatok felfüggesztését. (Pár éve néhány hétre leállították a munkát, miután helyi törzsek robbantásokkal fenyegetőztek – a szerk.). Ugyanakkor egy lapunknak név nélkül nyilatkozó üzletember elmondta: komoly aggodalommal készül a jövő héten esedékes pakisztáni üzleti útjára, és legszívesebben „magával vinné a karikatúrákat leközlő magyar lapok főszerkesztőinek családtagjait”, hogy saját bőrükön érezzék döntésük következményeit.
Herencsár Lajos terrorizmus-szakértő lapunknak kifejtette: a muzulmán világ példa nélküli ellenreakciója várható volt, mert szeptember 11-e és az arra adott válaszok után a végsőkig éleződtek az ellentétek a különböző kultúrkörök között. A muzulmánok többsége nagy szegénységben él, és számukra megmagyarázhatatlan az a hatalmas anyagi szakadék, amely most szétfeszítheti a világot. A Közel-Kelet-szakértő (aki egy segélyszervezet önkénteseként tavaly többször járt Indonéziában és Pakisztánban) úgy véli: Tóth András, a titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkár téved, amikor azt álltja, Magyarország fenyegetettsége nem nőtt az utóbbi időben. A világ megváltozott, ma már elsősorban nem országhatárokban, hanem kulturális zónákban gondolkodnak a terroristák, és Magyarország az utóbbi időben egyre jobban belesodródott a veszélyeztetett kategóriába. – Tagja vagyunk NATO-nak, beléptünk a terrorizmus elleni koalícióba, a miniszterelnök leterroristázta a szaúdi labdarúgókat, és erre jött a karikatúrabotrány. A tényeket el kell ismerni, nem ostoba gyerekként kezelni az állampolgárokat – vélte a szakértő.
Világosan el kell határolódniuk a mások vallásából gúnyt űzőktől – figyelmeztet Herencsár Lajos –, fel kell ismernünk saját korlátainkat. Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg a kelet és a nyugat között nincs közös nyelv, így a megértés szándéka nélkül, a csak nálunk elfogadott gyakorlatra hivatkozva nem tudunk eredményt elérni. A segélymunkások és a térségben tartózkodó magyarok biztonságát érintő kérdésünkre kifejtette: a külföldiek elbírálása egyénenként történik, minden ott dolgozónak el kell fogadnia azt a kultúrát, de magát is el kell fogadtatnia az ott élőkkel.