Megszólal a jezsuita koronatanú

Körültekintő, vívódó, kispapjaiért felelősséget érző embernek ismerte meg 1965-ben a későbbi érseket, Paskai Lászlót a leuveni magyar kollégium egykori igazgatója, Muzslay István jezsuita tanár. A szerzetes szerint 1989-ben a bíboros talán azért búcsúztatta meleg hangon az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőjét, mert az annak idején többet is árthatott volna az eklézsiának.

Jóllehet, az esztergomi papi szeretetotthonban élő Paskai László hálózati múltját több mint egy hete tárta fel az Élet és Irodalomban Ungváry Krisztián történész, a 79 éves bíboros, nyugalmazott érsek hallgat. Viszont az egyik érintett, a jezsuita Muzslay István, a leuveni francia egyetem tanára és – 1955– 1998 között – az emigráns magyar diákok kollégiumának igazgatója, a Pápai Akadémia tagja azt nyilatkozta: Paskai a budapesti papi szeminárium lelki vezetőjeként 1965-ben látogatott el hozzá, és már az első találkozás alkalmával elmondta neki, a belügyi szervek és az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) nyomása alatt áll. Az ÉS cikkében az állt, hogy Paskai László 1965-től 1973-ig szóbeli beszélgetések formájában tájékoztatta tartótisztjét.
A szerzetes szerint Paskai fájlalta, hogy az egyház Magyarországon nem szabad. Megvallotta, hogy állandó lelki vívódást jelent a számára, mit mondjon. Felvetette, nem az volna-e a helyes, ha kint maradna. „Azt tanácsoltam neki – eleveníti fel Muzslay –, jobb, ha visszamegy, mert utódjának talán már nem volnának hasonló lelkiismereti gátlásai. Annál is inkább ezt szorgalmaztam, mert megtagadta a jelentést a kispapokról. Ez tükröződik a tartótiszt jelentéseiben is.” Paskaival attól fogva folyamatos kapcsolatban volt a leuveni tanár. „Később is elmondott mindent, hogy mi történik az állam, a pesti szeminárium, illetve az egyház kapcsolatában” – meséli Muzslay.
Kérdésünkre, feltételezhető-e, hogy Paskait a titkosrendőrség veszprémi püspök (1978) és esztergomi érsek (1987) korában is hálózati nyomás alatt tartotta, a szerzetes nemmel felelt. Indokolása: ha ilyen alapon továbbra is zavarták volna, neki azt tudomására hozta volna. Muzslay szerint a titkosszolgálat és az ÁEH nyilván óvatosabb lett vele, mint egyházi csúcsvezetővel. Persze azt a szerzetes is tudta, hogy ilyen-olyan ügyekben becitálták Paskait, aki egy ízben arról panaszkodott neki, mindig külön-külön tárgyalnak a hatalom emberei a püspökökkel, sosem együtt.
Miután a bíboros szívélyes búcsúzólevelet írt Miklós Imre ÁEH-vezetőnek, Muzslay azt megkérdezte Paskaitól: miért olyan óvatos „kifelé” még mindig? „Paskai biztosított, nem azért, mintha rá nézve kompromittáló iratok lappangnának. Azt hiszem, levelében azt értékelte, hogy Miklós Imre többet is árthatott volna az egyháznak.”