Finnugor szolidaritás Tallinnban

A finnugor együttműködésről tárgyalt Sólyom László köztársasági elnök tallinni vizitjének első napján. A gazdasági szempontból rendkívül sikeres Észtország az utóbbi évtizedben látványosan leszámolt a kommunizmus minden maradványával.

Magyarország, Észtország és Finnország közösen kíván segíteni a nehéz helyzetben lévő oroszországi finnugor népeken, egyrészt úgy, hogy képviseli gondjaikat az Európai Unióban, másrészt Moszkvával együttműködve keresi azokat a lehetőségeket, amelyek az identitás megőrzésére ösztönzi távoli rokonainkat. Sólyom László egyebek mellett erről is tárgyalt észt kollégájával. A megbeszélésen felmerült egy Tallinntól Budapesten át az Adriáig vezető autópálya terve. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón lapunk azt kérdezte Arnold Rüütel észt államfőtől, hogy ártott-e a magyar–észt kétoldalú kapcsolatoknak a Gyurcsány-kormány látványos összeborulása Vlagyimir Putyinnal. Sólyom László vendéglátója elmondta, minden ország, így Észtország is a maga útját járja a diplomáciában, Tallinn elsősorban a gazdasági együttműködés erősítésére törekszik Moszkvával.
Arnold Rüütel egyébként különleges figurája a balti állam politikájának. Bár a szovjet időkben ő irányította az akkori tagköztársaságot, mégis aktívan részt vállalt a függetlenségi törekvésekben, kommunista múltját sikerült jóvátennie. Ráadásul egy jobbközép párt jelölte államfőnek. Észtország a függetlenedés után végérvényesen szakított a kommunizmussal. Mint az észt köztársasági hivatal egyik tanácsosa elmondta, a kis balti államban nincs posztkommunista parlamenti párt, de még a baloldali megnevezést is kerülik a politikai formációk. A rendszerváltást leginkább jelképező jogszabályok mindegyike a kommunizmus elítélésével kezdődik, s a politikusok nyíltan és határozottan nyilvánítanak véleményt máshol kínosnak számító kérdésekben is. Andrus Ansip miniszterelnök, akivel tegnap szintén tárgyalt Sólyom László államfő, egy tavalyi megemlékezés kapcsán egyértelműen védelmébe vette azokat az észt katonákat, akik a II. világháború végén a náci német hadsereg oldalán harcoltak. „Ebben a háborúban nem volt sem jó, sem rossz oldal. Azoknak az államoknak, amelyek megszállták Észtországot, egyike sem ismerte el az észt nép akaratát” – fogalmazott a kormányfő.
Észtországban a kommunizmus bűneinek megítélésében nincs vita. Az Európai Parlament észt néppárti delegációjának vezetője egy nyilatkozatában megfogalmazta: „nincs kettős mérce, amely egyébként jellemző Európában, ahol a kommunizmus áldozatai mintha másodosztályú áldozatok lennének”.