Erdő Péterre sokan tekintenek Ferenc pápa utódjaként

A szentatya halála után a legnagyobb kérdés, hogy ki veszi majd át a helyét a katolikus egyház élén. Erdő Péter bíboros kiemelkedő életútjával előkelő helyen szerepel a várományosok között.

Erdő Péter 1952. június 25-én született értelmiségi családban Budapesten, Dr. Erdő Sándor és Kiss Mária elsőszülött gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban 1970-ben fejezte be. Egy évig az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, majd a budapesti Központi Szemináriumban készült a papi hivatásra, amely mellett folytatta teológiai tanulmányait előbb az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, majd a mai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának jogelődjén, a Római Katolikus Hittudományi Akadémián.

Erdő Péter is esélyes a pápaválasztáson (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Erdő Péter egyházi tisztségei

Pappá 1975. június 18-án, Budapesten szentelték Erdő Pétert. Majd 1975–1977 között Dorogon kezdte meg pályafutását kápláni beosztásban, amely mellett 1976-ban a Hittudományi Akadémián summa cum laude eredménnyel teológiai doktorátust szerzett. A következő három évben, egészen 1980-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Lateráni Pápai Egyetemen kánonjogi tanulmányokat folytatott, amelyekből szintén doktorátust szerzett.

A doktorálás után egészen 1986-ig az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola teológiai tanára volt, miközben 1983-ban a budapesti Hittudományi Akadémián teológiából habilitált. 1986 és 1998 között a római Gregoriana Pápai Egyetem meghívott professzora volt. Ezek után a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia (1993-tól Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar) tanszékvezető tanára lett egészen 2002-ig. Mindeközben 1996 és 1998 között az egyetem Hittudományi Karának dékánja, később 1998 és 2003 között az egyetem rektora.

Erdő Pétert 1990-ben pápai prelátussá nevezték ki, majd 1994-ben apostoli protonotárius lett. II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppi címzetes püspökévé, egyben a Székesfehérvári Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki,

majd a szentatya 2000. január 6-án a római Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.

A segédpüspöki tisztségét 2000. január 11-től 2002. december 7-ig töltötte be, ugyanis ekkor II. János Pál pápa kinevezte esztergomi érseknek, Magyarország prímásának. Székét 2003. január 11-én foglalta el.

Ugyanebben az évben, szeptember 28-án pedig bíborossá nevezték ki.

Novembertől a Katolikus Nevelés Kongregációja, valamint az Egyházi Törvényszövegeket értelmező Pápai Tanács tagja lett. A következő év áprilisától az Apostoli Signatura Legfőbb Bíróságának tagja lett. Mindeközben 2003. október 10-én megvédte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Majd 2005 őszétől a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja. 2006 őszétől az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke egészen 2016-ig. 2007 májusától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2013-tól rendes tagja. 2008 szeptemberétől a Püspöki Szinódus tagja. 2010 nyarától pedig az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagja lett.

Ez idő alatt Erdő Péter tekintélyes tudományos irodalmi tevékenységet is folytatott.

Több mint kétszáz szaktanulmányt és húsz könyvet írt az egyházjog és a középkori kánonjogtörténet témakörében. Ezt a munkásságát kiegészíti, hogy több folyóiratot és sorozatot alapított, indított el és vezetett főszerkesztőként. A nagy ívű tudományos munkásságának honorálásaként több rangos díjat és kitüntetést is kapott.

Ferenc pápa halála után Erdő Péter is részt vesz a konklávén

Hosszú betegeskedés után húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa, aki 2013 márciusa óta vezette a katolikus egyházat. Az egyházfő halála beindította a katolikus egyház részletes és évszázados eljárását az új pápa megválasztására. A Magyarországot két alkalommal meglátogató Ferenc pápa halálhírére Erdő Péter bejelentette, hogy elutazik a Vatikánba. A bíboros felidézte:

a pápa szívében őrizte a magyar népet, és nagy tisztelettel látták mindig, hogy Ferenc pápa teljes következetességgel képviselte a béke ügyét.

Ferenc pápa halálát követően a Vatikán pápai konklávét hívott össze, amely május 7-én, szerdán kezdődik, hogy megválassza az utódot. Ilyenkor a nyolcvan év alatti bíborosok titkos szavazáson vesznek részt, és addig szavaznak, amíg egy jelölt el nem éri a kétharmados többséget. A lehetséges utódok között szerepel Erdő Péter bíboros, valamint Pietro Parolin bíboros, Luis Antonio Tagle bíboros, Matteo Zuppi bíboros, Juan José Omella bíboros és Peter Turkson bíboros is.

A konklávé választási folyamata általában 15-20 napig tart.

Magyar lehet a következő pápa?

A pápa halálát követő napon Rómába érkeztek a bíborosok, és elkezdődtek az úgynevezett készülődő megbeszélések. Miközben előkészítették a pápa temetését, ezzel egy időben a pápaválasztási folyamat is elindult. Most pedig a május 7-re kitűzött konklávén a bíborosok zárt ajtók mögött döntik el, hogy ki lesz az új pápa. A választható 135 bíborosból 108-at Ferenc pápa nevezett ki a elmúlt évek konzisztóriumán, azonban közülük ketten egészségügyi problémák miatt nem vesznek részt a konklávén.

A szavazás papíron történik, és ha nincs meg a kétharmados többség, fekete füst száll fel a kápolna kéményéből. Ha sikerült a választás, fehér füst jelzi, hogy új pápája van a katolikus egyháznak.

A pápaválasztás a magyarok számára is történelmi lesz, ugyanis két magyar bíboros is részt vesz a katolikus egyház részletes és évszázados eljárásában. Erdő Péter mellett a délvidéki születésű Német László, a Belgrádi főegyházmegye metropolita érseke is ott lesz, akit tavaly december 7-én nevezett ki bíborosnak Ferenc pápa.

Ami pedig még nagyobb jelentőséggel bír, hogy a világmédia szerint is van rá esély, hogy magyar pápa lehet a következő.

Ugyanis Erdő Péter az egyik legesélyesebb arra, hogy kövesse a nemrég elhunyt szentatyát. A magyar bíborosról közismert ugyanis, hogy a konzervatív nézetei ellenére a liberálisok körében is tiszteletnek örvend, és köztudott róla, hogy támogatja a pápai segítségnyújtást az ortodox keresztényeknek.

Még a brit The Independent is a négy legesélyesebb pápajelölt közé sorolta Erdő Pétert. A lap szerint Erdő lehet a konzervatív szárny legerősebb indulója, aki kompromisszumos megoldásként előtérbe kerülhet a konklávén.

Ha Erdő Pétert választanák meg, az nemcsak egyházi, hanem geopolitikai jelentőséggel is bírna.

A globalizációval, háborúval és migrációval terhelt korszakban egy közép-európai, hagyománytisztelő pápa hitelesen képviselhetné a keresztény alapértékekhez való visszatérés üzenetét.

Borítókép: Erdő Péter (Fotó: MTI/Kovács Attila)