Erdő Péter egyházi tisztségei
Pappá 1975. június 18-án, Budapesten szentelték Erdő Pétert. Majd 1975–1977 között Dorogon kezdte meg pályafutását kápláni beosztásban, amely mellett 1976-ban a Hittudományi Akadémián summa cum laude eredménnyel teológiai doktorátust szerzett. A következő három évben, egészen 1980-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Lateráni Pápai Egyetemen kánonjogi tanulmányokat folytatott, amelyekből szintén doktorátust szerzett.
A doktorálás után egészen 1986-ig az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola teológiai tanára volt, miközben 1983-ban a budapesti Hittudományi Akadémián teológiából habilitált. 1986 és 1998 között a római Gregoriana Pápai Egyetem meghívott professzora volt. Ezek után a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia (1993-tól Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar) tanszékvezető tanára lett egészen 2002-ig. Mindeközben 1996 és 1998 között az egyetem Hittudományi Karának dékánja, később 1998 és 2003 között az egyetem rektora.
Erdő Pétert 1990-ben pápai prelátussá nevezték ki, majd 1994-ben apostoli protonotárius lett. II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppi címzetes püspökévé, egyben a Székesfehérvári Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki,
majd a szentatya 2000. január 6-án a római Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.
A segédpüspöki tisztségét 2000. január 11-től 2002. december 7-ig töltötte be, ugyanis ekkor II. János Pál pápa kinevezte esztergomi érseknek, Magyarország prímásának. Székét 2003. január 11-én foglalta el.
Ugyanebben az évben, szeptember 28-án pedig bíborossá nevezték ki.
Novembertől a Katolikus Nevelés Kongregációja, valamint az Egyházi Törvényszövegeket értelmező Pápai Tanács tagja lett. A következő év áprilisától az Apostoli Signatura Legfőbb Bíróságának tagja lett. Mindeközben 2003. október 10-én megvédte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.