Ferenc pápa halála új korszakot nyit-e a Vatikánban?

Látszólagos egységessége ellenére a Vatikán sem mentes az ideológiai tagozódástól. A Ferenc pápa halála után új katolikus egyházfőt választó bíborosok között is akadnak konzervatívok és progresszívek, akadnak azonban olyan, kiemelkedő nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező főpapok, aki egyfajta összekötő kapocsként lehetnek esélyesek pápajelöltként.

Pietro Parolin olasz bíboros, a Vatikán államtitkára Fotó: AFP

Ferenc pápa halála után komoly, a katolikus egyház jövőjét akár hosszú időre meghatározó döntést kell meghoznia a konklávénak, vagyis a nyolcvan év alatti bíborosoknak. Bár a konklávé csak Ferenc pápa temetése után kezdi meg ülését, máris az egész világ az új pápa személyét találgatja.

Ferenc pápa halála után akár a Vatikán államtitkára, Pietro Parolin is lehet az új egyházfő (Fotó: AFP)

Bár ahány forrás, annyi lehetséges név, akadnak olyan bíborosok, akik szinte minden összeállításban az esélyesek között szerepelnek. Köztük van többek között a magyar Erdő Péter is, de ilyen az olasz Pietro Parolin is.

Amennyiben az 1955-ben született, több nyelven beszélő, de halk szavúként jellemzett főpapra esik a konklávé választása, három, Itálián kívülről származó egyházfő után lenne újra olasz püspöke Rómának. Parolinnak vetélytársaihoz képest kevés valódi lelkipásztori tapasztalata van, hiszen alig három évvel felszentelése után a vatikáni diplomácia szolgálatába lépett, és azóta lényegében karrierdiplomataként tevékenykedett. 

E minőségében több pozíciót is betöltött, volt többek között apostoli nuncius (a Vatikán nagykövete) Venezuelában.

A nagy fordulatot 2013 hozta számára, amikor Ferenc pápa a Vatikán államtitkárává nevezte ki. Ez a katolikus egyház második legmagasabb pozíciója.

Az elemzők erősségeként említik diplomáciai tapasztalatát, illetve a bonyolult nemzetközi és egyházi kérdésekben való eligazodás képességét. Emellett a Vatikánon belüli konzervatív és progresszív frakciókkal egyaránt képes együttműködni, ami különösen erős jelöltté teszi.

A konzervatív körökben bírálták a Pekinggel kötött, a kommunista Kínában a püspökök kinevezéséről szóló megállapodásban játszott szerepéért, ő azonban megvédte a megállapodást, mondván, hogy bár nem volt tökéletes, de elkerülte a szakadást, és valamilyen formában biztosította a pekingi kormánnyal való kommunikációt.

Megvédte a Vatikán hatalmát a helyi egyházi vezetők felett, és bírálta a németországi kísérleteket, hogy a papok szimbolikusan megáldhassák az azonos nemű párokat. Mint mondta, a helyi egyházak nem hozhatnak olyan döntéseket, amelyek végül minden katolikusra hatással lennének.

Borítókép: Pietro Parolin olasz bíboros, a Vatikán államtitkára (Fotó: AFP)