Ferenc pápa lehetséges utódjáról folyik a találgatás

A Vatikán hétfő este tette hivatalossá Ferenc pápa halálát, amely után megkezdődött a pápaválasztási eljárás, a konklávé előkészítése. A Reuters összeállítása szerint több bíboros neve is felmerül, mint Ferenc pápa halála utáni lehetséges utód.

2025. 04. 22. 16:30

Ferenc pápa hétfőn bekövetkezett halála a gyász, de egyben a megújulás időszaka is. Miközben zajlik a pápa szombati temetésének előkészítése, ezzel egy időben a pápaválasztási folyamat is elindul. A világ minden tájáról érkező, 80. életévüket még be nem töltött bíborosok arról szavaznak a következő hetekben, hogy ki legyen Ferenc pápa halála után a következő egyházfő. Több név is felmerült.

Ferenc pápa halála után új egyházfőt választanak a bíborosok
Fotó: AFP

Ferenc pápa halála után elindult a pápaválasztás folyamata

Hamarosan elindul a bíborosok konklávéja, az a zárt szavazási folyamat, amelynek során megválasztják az új pápát. A 80 év alatti bíborosok a Sixtus-kápolnában gyűlnek össze, leteszik a titoktartási esküt, majd lezárják az ajtókat.

A szavazás papíron történik, és ha nincs meg a kétharmados többség, fekete füst száll fel a kápolna kéményéből. Ha sikerült a választás, fehér füst jelzi, hogy új pápája van a katolikus egyháznak.

Ezután a Habemus papam bejelentés következik, majd az új egyházfő először szól a világhoz. Szent Péter trónjára több potenciális jelentkező is van, akik mind más okból és szempontok alapján lehetnek esélyesek a pápai címre.

Jean-Marc Aveline

Jean-Marc Aveline 66 éves marseille-i érsek Franciaország egyik legismertebb egyházi alakja. Algériában született spanyol származású családban, és már fiatal korától Marseille multikulturális közegében élt. Jó humoráról és közvetlenségéről ismert, és Ferenc pápa bevándorláspolitikai nézeteit is osztja. Bár olaszul nem beszél, Ferenc pápa bizalmát élvezte, és 2023-ban egy jelentős vatikáni konferencia házigazdája is volt. Ha megválasztják, ő lenne az első francia pápa a XIV. század óta.

Erdő Péter

A 72 éves magyar bíboros neve már 2013-ban is felmerült pápajelöltként. Teológiai értelemben konzervatív, ugyanakkor pragmatikus és Ferenc pápa idején sem keveredett nyílt vitába a Vatikánnal. Egyházjogi szakértő, öt nyelven beszél, köztük olaszul is. 2015-ben ugyan eltért Ferenc pápa álláspontjától a migráció kérdésében, de ez nem okozott törést közte és a Vatikán között. Személyisége és tapasztalata miatt sokan kompromisszumos jelöltként tekintenek rá. Mint arról lapunk is beszámolt, Erdő Péter bíboros is megemlékezett a megboldogult egyházfővel szerzett közös élményeiről, amit a pápa magyarországi látogatása során szerzett.

Mario Grech

A máltai származású, 68 éves Grech a püspöki szinódus főtitkáraként fontos reformszereplő. Bár korábban konzervatívként tartották számon, az utóbbi években Ferenc pápa reformjainak egyik legfőbb támogatója lett. Az egyház progresszív szárnyába tartozik, többek között az LMBT-hívek elfogadását szorgalmazta, ami miatt sok ellenséget is szerzett a konzervatív táborban. Kis ország szülötteként nem okozna diplomáciai feszültséget a származása, és számos bíboros ismeri őt a szinódusi munkája révén.

Juan José Omella

A 79 éves barcelonai érsek Ferenc pápa közeli szövetségese, akit alázatossága és szociális elkötelezettsége miatt tisztelnek. Egy évig misszionáriusként is szolgált Afrikában, és évtizedekig segítette a fejlődő világban élőket. Bár a spanyol egyház szexuális visszaélési botrányai alatt visszafogottan kommunikált, Ferenc pápa 2023-ban személyes tanácsadói közé emelte.

Pietro Parolin

A 70 éves olasz bíboros Ferenc pápa államtitkáraként a Vatikán második embere. Korábban Venezuelában volt nuncius, és kulcsszerepet játszott a Vatikán Kínával és Vietnámmal való közeledésében. Bár nem aktív résztvevője az egyházi kulturális vitáknak, egyházjogi kérdésekben erőteljes álláspontot képvisel. Olaszországból származik, és ő hozhatná vissza az olasz pápák korszakát három külföldi pápa után.

Luis Antonio Tagle

A 67 éves Fülöp-szigeteki bíboros a szociális igazságosság iránti elkötelezettsége miatt kapta az „ázsiai Ferenc” becenevet. 2012 óta bíboros, 2019-től a Vatikán evangelizációs hivatalának vezetője volt. Kínai gyökerű katolikus családból származik, és folyékonyan beszél olaszul és angolul. Bár 2022-ben eltávolították a Caritas éléről egy belső válság miatt, sokan még mindig pápai esélyesként tekintenek rá. Hazájában, a Fülöp-szigeteken található a régió legnépesebb katolikus közössége.

Joseph Tobin

A 72 éves newarki érsek az első amerikai pápa lehetne, ha a bíborosok nyitottnak mutatkoznak erre. Nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, több nyelven beszél, és Ferenc pápa 2016-ban nevezte ki bíborossá. Egyházmegyéjét korábban egy nagy szexuális botrány érintette, amit Tobin átlátható módon kezelt. Ő maga az egyház progresszív szárnyába tartozik. Nyíltan beszél nehéz gyerekkoráról és az alkoholizmussal vívott küzdelméről. Szorgalmazza az LMBT-hívek befogadását.

Peter Turkson

A 76 éves ghánai bíboros az első szubszaharai afrikai pápa lehetne. Hosszú papi pályafutása mellett több vatikáni hivatalt is vezetett. Ferenc pápát klímavédelem és társadalmi igazságosság terén is tanácsokkal látta el. Bár 2021-ben lemondott az általa 2016-tól betöltött vatikáni pozícióról, ma is fontos szereplője az egyházi életnek. 2023-ban ugyan azt nyilatkozta, hogy imádkozik az ellen, hogy pápa legyen, de sokak szerint ezzel együtt kampányol is a posztért. Származási régiója az egyház egyik dinamikusan növekvő lélekszámú, azonban rendkívül instabil része, ahol az iszlám fundamentalizmus, a környezeti katasztrófák és a gazdasági nehézségek is fenyegetik a hívőket.

Matteo Zuppi

A 69 éves bolognai érsek az olasz Sant’Egidio közösség tagja, amely békeközvetítő tevékenységéről ismert. Zuppit gyakran utcai papként jellemzik, aki biciklivel jár, és szívügyének tartja a migránsokat és a szegényeket. Az egyház progresszív szárnyának tagja, a konzervatívok nem rajonganak érte. A közelmúltban Ukrajnába is ellátogatott pápai különmegbízottként.

Borítókép: Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros (Fotó:Vatican Media)