Ferenc pápa halála után több évszázados hagyományok elevenednek meg

Ferenc pápa 2025 húsvéthétfőjén, 88 éves korában bekövetkezett halála ismét a Vatikánra irányítja a világ figyelmét. Nemcsak a katolikus egyház, hanem a teljes keresztény világ is gyászolja a 2013 óta hivatalban lévő pápát, akinek halála különleges történelmi pillanat. Legutóbb 2005-ben hunyt el hivatalban lévő egyházfő. Akkor II. János Pál pápa, a huszadik század egyik legmeghatározóbb vallási vezetője távozott az élők sorából. Most, húsz évvel később, Ferenc pápa halála visszahozza azokat az emlékeket és rituálékat, amelyek az egyházfő halálát követik, és új fejezetet nyitnak a katolikus egyház két évezredes történelmében.

Ferenc pápa Forrás: AFP

Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek még életében lemondott a pápai trónról. A legutóbbi pápa, aki hivatalában, pápaként halt meg, II. János Pál volt, aki 2005-ben hunyt el. A katolikus egyházban a pápa halálát nemcsak bejelentik, hanem különleges ceremóniák is kísérik. Ezek egy része a középkorig nyúlik vissza, és évszázadok óta ugyanúgy ismétlődik, más elemeket viszont az idők során módosítottak. A halál beálltát a kamerlengó, vagyis a bíborosi kamara vezetője hitelesíti. Régen ez úgy történt, hogy ezüstkalapáccsal háromszor megkopogtatták a pápa homlokát, miközben hangosan szólították meg a keresztségi nevén. Ha nem érkezett válasz, a pápa halott volt. Ma már ezt az eljárást nem alkalmazzák. II. János Pál halálát például EKG-val erősítették meg, de a kamerlengó továbbra is háromszor kimondja a néhai pápa polgári nevét. II. János Pál esetében Karol Jozef Wojtyla, Ferenc esetében Jorge Mario Bergoglio.

Ferenc pápa II. János Pálhoz hasonlóan hivatalban lévő pápaként halt meg
Fotó: Damien Meyer/AFP

A halál megerősítését követően a kamerlengó lezárja a pápa lakosztályát, megsemmisíti a halászgyűrűt és a pápai pecsétet, amelyek a hivatalos dokumentumok hitelesítésére szolgálnak. Ezeket korábban kalapáccsal törték szét, ma csupán bekarcolják őket. Ez jelzi, hogy az adott pápa hatalma végérvényesen megszűnt.

A pápa halálát gyászidőszak követi

A pápa halálát kilencnapos gyászidőszak, a novendiale követi, amelynek során imák és misék zajlanak nap mint nap. II. János Pál testét először a Clementina-teremben ravatalozták fel a Vatikán dolgozói számára, majd átszállították a Szent Péter-bazilikába, ahol milliók álltak sorban, hogy leróják tiszteletüket. Az egész világ figyelte a ravatalozás képeit, a tömeg hömpölygését a bazilika előtt.

II. János Pál előtt milliók rótták le kegyeletüket a halála után
Fotó: AFP

Ferenc pápa azonban még életében egyszerűsítette a saját temetési rítusait. Lemondott a kétlépcsős ravatalozásról, egyetlen virrasztást hagyott jóvá, és kérte, hogy testét ne emeljék ki a koporsóból, hanem nyitott fedelű koporsóban helyezzék el. Ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy ő elsősorban Róma püspöke, és nem uralkodó. Temetése tehát visszafogottabb lesz, mint II. János Pálé, de a tiszteletére oda látogató hívők így is rengetegen lesznek.

A temetésen százezrek búcsúztak a pápától

A pápa temetésére négy–hat nappal a halála után kerül sor. II. János Pál búcsúztatásán mintegy háromszázezer hívő és száz világi vezető, köztük amerikai elnökök, európai kormányfők és közel-keleti uralkodók vettek részt a Szent Péter téren. 

A szertartást Joseph Ratzinger bíboros vezette, aki később maga is pápa lett, XVI. Benedek néven.

A háromkoporsós temetési forma – ciprusfa, ólom és tölgy – szimbolikus jelentéssel bírt. 

A ciprusfa a szerénységet és alázatot jelképezi, emlékeztetve arra, hogy a pápa, bár az egyház vezetője, emberként élte életét. Az ólomkoporsó légmentesen zár, ami a pápa örök spirituális örökségét és az egyház folytonosságát szimbolizálja.​ A tölgyfa a méltóságot és az erőt képviseli, védelmet nyújtva a belső koporsóknak, és jelképezve a pápa hatalmát és az egyház szilárdságát.

Ferenc pápa azonban ezt megváltoztatta. Kérésére őt egyetlen, cinkbetétes fakoporsóban temetik el. 

Végső nyughelyéül nem a Szent Péter-bazilika pápai kriptáját választotta, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikát, ezzel több mint száz év után ő lesz az első pápa, akit nem a Vatikánban temetnek el.

A konklávé keretében új pápát választanak

A gyászidőszak alatt zajlanak a generális kongregációk, amelyek során a bíborosok összegyűlnek, hogy megbeszéljék az egyház helyzetét és jövőjét. Ezt követi a konklávé, az a zárt szavazási folyamat, amelynek során megválasztják az új pápát. 

A 80 év alatti bíborosok a Sixtus-kápolnában gyűlnek össze, leteszik a titoktartási esküt, majd lezárják az ajtókat.

A szavazás papíron történik, és ha nincs meg a kétharmados többség, fekete füst száll fel a kápolna kéményéből. Ha sikerült a választás, fehér füst jelzi, hogy új pápája van a katolikus egyháznak. Ezután a Habemus papam bejelentés következik, majd az új egyházfő először szól a világhoz, ahogy Ferenc tette 2013-ban: 

Testvéreim és nővéreim, jó estét.

Ferenc pápa halála egyszerre a gyász és a megújulás időszaka

Ferenc pápa halála újra elhozza az egyház számára a gyász és a megújulás időszakát. A rítusok, amelyeket most látunk, mélyen gyökereznek a katolikus hagyományban, ugyanakkor minden pápa hozzáteszi saját szellemét is az utókor számára. 

Akárcsak II. János Pál, Ferenc is nyomot hagyott. Egyszerűségben, szociális érzékenységben és abban, hogy saját halálára is úgy tekintett, mint egy életen át tartó szolgálat utolsó pillanatára.

Borítókép: Ferenc pápa (Fotó: AFP)