Pápaválasztás ritkán történik, több évtized is eltelik két esemény között. Ezalatt a témához jól értő újságírók megöregszenek, elhagyják a pályát, elfáradnak, a fiatal kollégák pedig már nem konyítanak annyira az egyház belső rendjéhez, politikájához, mint a régi gárda, így az újak természetesen rácsodálkoznak a konklávéra is. Ez minden esetben megtörténik. II. János Pál pápa 1978-tól 2005-ig ült Szent Péter székében, ezalatt felnőtt egy nemzedék, akik el se tudták képzelni, hogy ne a lengyel egyházfőt lássák a Vatikán élén. Amikor Karol Wojtyla meghalt, sebtében kellett összerántani egy tartalmas médiaanyagot abból, amit látunk. Természetesen a média profi, vagyis többségében értelmezni tudta az eseményeket, de a szenzációra éhes kereskedelmi adók itt is a nagy sztorira vadásztak, emlékezetes a „Szent Péter téren elszabadult a pokol” kifejezés egy riporter szájából, utalva az ünneplésre, amikor bejelentették XVI. Benedek megválasztását.
Sztori nélkül
A probléma alapja az, hogy a média sztori nélkül nem működik, nem tud ma már egyszerűen tájékoztatni. Valami szenzációnak lennie kell a cikkben, hogy azt a modern kor embere el akarja olvasni. Az újságíró, aki alkalmasint soha nem foglalkozott az egyházzal, esetleg maga nem is vallásos megkeresi az esetleges érdekességeket. Vagyis átnézi a nemzetközi sajtót, ahol hozzá nagyon hasonló újságírók írtak nagyon hasonló újságcikkeket. A pápaválasztás ugyanis már önmagában nagyon misztikus. A méltóságteljes, hosszú reverendás bíborosok sora tiszta anakronizmus, a nyugati kultúrkörben minden befolyásos személyiség kötelezően galambszürke öltönyben jelenik meg, amely a tévéképernyőkön minden, csak nem izgalmas. A bíborosok viszont azok. Az ősi bazilika, a Sixtus-kápolna, a szentek szobrai, a téren álló obeliszk mind-mind kincset érnek a tévéstáboknak, miközben a téma értelmezése legtöbbször nem sikerül.
Ehelyett hosszú cikkekben gyűjtik össze a kis színes sztorikat VI. Sándor pápáról, aki egy más történelmi korban más politikai háttérrel volt igazán botrányos életű vezetője az egyháznak, vagy a hároméves konklávéról az 1200-as évekből, mintha legalábbis ma történt volna, és volna bármilyen kapcsolata a mai kor emberével.
Afrika fiai