A patinás műemlék 1951-ig állt a görög alapítású Magyar Ortodox Egyházközség tulajdonában, miután a tulajdonost az Állami Egyházügyi Hivatal – még az akkor hatályos törvényeket is durván megsértve – egyetlen tollvonással megszüntette, s a templomot a „baráti” főváros patriarchátusához rendelte. Pedig a Nagyboldogasszony templomot 1791-től kezdték építeni a görögök Pesten, s főképp a gazdag pest-budai görög kereskedőcsaládok (a Harisok és a Szinaszok) adakozásából készülhetett el. E famíliák nemcsak a hitéletet, hanem például a tudományt is támogatták: a Szinasz család a magyar és a görög akadémiára is adakozott, s ezt a tényt a Lánchíd oldalán olvasható emléktáblán is rögzítették. Rákosiék azonban e tekintetben is „eltörölték a múltat”: nemcsak a pesti, de a vidéki ortodox görög templomokat is a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá vonták.
Azóta a magyarországi, különösen pedig a budapesti görögség elidegenedett nemzeti örökségétől, a görög fél mégsem kíván belenyugodni a megváltoztathatatlanba. Az elidegenedés ugyanis csupán részben tulajdonítható annak, hogy a magyarországi görögség szerkezete átalakult, s a menekült görög kommunisták tömeges befogadásával a vallásos görögök száma arányaiban megcsappant. (Az új beloianniszi templom felszentelése e tekintetben is változást mutat.) Sokkal inkább a Moszkva-barát diktatúra okozta ezt a reménytelenségérzetet; s az orosz ortodox hegemónia 1990 után is megtartotta pozícióit. A görög ortodoxia helyzetét azonkívül az is megnehezítette, hogy a két patriarchátus székhelye Moszkva és Isztambul: a török– görög politikai ellentétek pedig nem könynyítik meg az egyházi érdekérvényesítést sem. A moszkvai patriarchátus mindenféle dialógustól elzárkózott, amelyet a konstantinápolyi egyetemes patriarchátus kezdeményezett a magyarországi templomok és egyéb ingatlanok visszaszolgáltatása tárgyában. Változott azonban a helyzet, amikor a budapesti görög ortodox egyházközség 2003 októberében hivatalosan is újrakezdte működését, biztosítva ezzel a Magyarországon élő görögség kulturális örökségének folyamatosságát is. Ekkor a magyarországi exarchátus peres úton próbálta visszaszerezni az elbitorolt templomokat és egyházközségi vagyonokat. A vidéki templomokat illető keresetet a magyar bíróságok első fokon jogosnak is találták, a Nagyboldogasszony-templomot illetően azonban az eljárás elhúzódott. Az exarchátus keresetét a bíróság első fokon 2004 májusában azzal az indokkal utasította el, hogy a görögök nem tudták bizonyítani kapcsolatukat az ingatlannal. 2004 októberében az ítélőtábla némi módosítással helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, tavaly szeptemberben pedig a Legfelsőbb Bíróság döntött úgy, hogy a templom soha nem volt a konstantinápolyi patriarchátus tulajdona, mert mielőtt a moszkvai patriarchátushoz került volna, a belgrádi szerb pátriárkához tartozott.
A magyar jog útvesztőjében elveszni látszik az a görög ortodox érvelés, hogy a Nagyboldogasszony-templom eredeti formájában 1791 és 1801 között a pesti görögség költségén készült el. Ugyancsak nem nyomott sokat a latba, hogy a pesti görög ortodoxok manapság az istentiszteleteiket – a szent liturgiát, a könyörgő és bűnbánati kánont, az Akhisztosz-himnusz elmondását – egy Váci utcai épület első emeletén bérelt szűkös helyiségben, a Szent Hierothosz- és a Szent István-kápolnában kénytelenek lebonyolítani, miközben az őseik alapította templom orosz használatban van. Ez a korlátozott lehetőség – még ha hozzáadjuk a szentesi, kecskeméti, karcagi és beloianniszi templomaikat is – nem elégíti ki a hatezres lélekszámú magyarországi görögség hitéleti igényeit. A Petőfi téri görög templom ügyét (amelyet az Orbán-kormány csereingatlan felajánlásával kísérelt sikertelenül megoldani) épp ezért Konsztantinosz Karamanlisz görög kormányfő újólag felemlítette Gyurcsány Ferenc – akkor még kijelölt – magyar miniszterelnök athéni látogatásán, 2004 szeptemberében. Ám a jelek szerint Putyin orosz elnök kérése erősebbnek bizonyult – egyelőre a Rákosi-féle elvtársi ajándékozás marad hatályban. A görögök párhuzamot látnak a Petőfi téri eset és a magyar egyházi ingatlanok romániai visszaadásának ügye között: már csak ezért is több empátiát várnának a magyar kormánytól. (Amely például a Gozsdu-hagyaték ügyében is kompromisszumkészebb.) A budapesti Putyin-látogatással kapcsolatosan pedig főként Ilarion orosz püspök üdvözlő beszédében elhangzott „rosszindulatú és félrevezető kitételek miatt” háborog a görög exarchátus. Szerintük a templomnak „a magyar hatóságok tudta nélkül zajló eloroszosítása” folyik, „nagy vagyon tulajdonosává téve” a moszkvai patriarchátust, hiszen nemcsak magáról a templomról, hanem az egész épülettömbről – például üzlethelyiségekről – is szól a tulajdonvita. Úgy vélik, Ilarion püspök világi viselkedése nem egyházi, hanem puszta tulajdonszerzési célt szolgál. (Ortodox honlapok szerint Londonban is emiatt telt ki az ideje: ott a régi orosz emigráció által alapított ortodox székesegyházat próbálta a moszkvai patriarchátus tulajdonába vonni. A görög exarchátus szerint Ilarion Budapesten is „a rá jellemző gőggel és mértéktelenséggel ugyanazt a nacionalista taktikát folytatja, mint annak idején Nagy-Britanniában, ahonnan ezért már távozni is kényszerült”.)
Az exarchátus deklarálta, hogy továbbra is folytatja küzdelmét a törvényes állapot helyreállításáért az európai emberi jogi egyezmény keretei között, s felszólította a magyar hatóságokat, hogy ne asszisztáljanak az új egyházi status quo létrehozásához. Dimitrisz Contoumasz budapesti görög nagykövet szerint (aki hangsúlyozza: tiszteletben tartják a magyar igazságszolgáltatás döntéseit, de a templomukat is szeretnék visszakapni) tarthatatlan, hogy a magyarországi görög ortodoxok Bécsbe járjanak át esküdni meg keresztelkedni. A diplomata a magyar Szent Korona részben bizánci görög eredetére is hivatkozik, hogy a magyarok át tudják érezni: a világban szintén szétszórt görögség számára menynyire fontos és megtartó a vallásuk tradicionális formában való gyakorlása. A magyarországi görögök számára ennek szimbóluma az őseik által emelt Petőfi téri templom. S hogy mit tehetnek, ha már a jogi lehetőségek végképp kimerültek? Bíznak a politika méltányosságában, idézve az ógörög mondást: „Az erő Athéné istennőnél van – ő talán majd segít…”

Videón, ahogy Magyar Péter emberei elmenekültek az Origo kérdései elől a balhéba fulladó közgyűlésen