Magyarországon a GDP-ből az egészségügy finanszírozására fordított összeg aránya nem alacsonyabb a gazdaság fejlettsége alapján indokoltnál. A lakosság egészségi állapota azonban rosszabb annál – állapította meg a Kopint-Datorg Rt. gazdaságkutató cég tanulmánya, amely egy gyógyszercég támogatásával készült, s az egészségügy gazdasági hatásai, valamint az ország versenyképessége közötti összefüggéseket vizsgálja.
A tanulmány megállapította: miközben hazánk a versenyképesség egyik legfontosabb mutatóját, a termelékenység növekedését tekintve igen jó helyet foglalt el az elmúlt években a fejlett országok között, az egészségügyi mutatói határozottan romlottak. Valamennyi EU-tagország közül Magyarországon a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, s a betegségmutatók alapján is a legrosszabb helyezést értük el. Eközben az elmúlt évtizedben bekövetkezett csökkenés ellenére az ezer emberre jutó kórházi ágyak száma jóval magasabb az Európai Unió átlagánál, s ugyanez a helyzet az ezer polgárra jutó orvosok számát tekintve is. A műszeres ellátottság szám szerinti adatai pedig csak kismértékben maradnak el az európai átlagtól.
A tanulmány tehát leszögezi: Magyarországon ma túl sok kórházi ágy található, s ennek megfelelően hosszú az átlagos kórházi tartózkodás is, hiszen a kórtermeket meg kell tölteni, üres ágyakra ugyanis nem jár finanszírozás. A fejlett és jobban szervezett egészségüggyel rendelkező országokkal összehasonlítva hazánkban a rendszer a lélekszámhoz képest sok orvossal és nagyon kevés ápolóval működik – állapítja meg az elemzés.
A magyarországi regionális különbségek elemzése a nemzetközi összehasonlítás alapján levont következtetéseket támasztja alá: az valójában a különböző fejlettségű országok közötti eltérések leképeződése regionális szinten. Egyértelműen megállapítható, hogy az elmaradottabb hazai régiókban nagyjából a fejletlenség mértékével összhangban rosszabbak az egészségi mutatók, magasabb a halandóság, és az országos átlagot meghaladó a táppénzen lévők aránya. Ez közvetlenül is kihat a munkaképességre és a termelékenységre, ami egyfajta ördögi körbe zárja ezeket a térségeket. Ez azt sugallja, hogy a regionális politikának az egészségügyet is a prioritások közé kell emelnie, és az alacsonyabb fejlettségű régiók egészségügyi infrastruktúrájának felzárkóztatását nem az ágyszám növelésével, hanem jobb szervezettséggel és regionális szakgyógyító centrumok kialakításával a középpontba kell állítania – vélik a szakemberek.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
