A vetőmagszektorra nagy csapást mért az orosz–ukrán háború

A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektornak is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsője. De az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz–ukrán háború, amelynek révén a hazai vetőmagszektorban a kukorica- és a napraforgó-vetőmagok exportja a töredékére esett vissza két fontos célországban.

Forrás: Fotó: Shutterstock

Az elmúlt évben a szektorban több mint száz különböző faj közel 1500 fajta vetőmagja került szaporításra és minősítésre mintegy 107 ezer hektáron. 

A legnagyobb területen, 24 ezer hektáron az őszi búza szaporítása zajlott, ezt követte 15 ezer hektáron a kukorica. A belföldön és külföldön értékesített vetőmagok értéke mintegy kétszázmilliárd forintot tesz ki. 

Nagy csapást márt az ágazatra az orosz–ukrán háború

Az ágazat eredményességére nagy csapást mért az orosz–ukrán konfliktus, amelynek következtében 2022 óta rendkívül nagy mennyiségű, mintegy 1,5 millió hektárra elegendő kukorica vetőmagmennyiséggel csökkent a két fontos célországba irányuló export a szigorodó adminisztráció, az embargós intézkedések, hatósági ellenőrzések, valamint a határokon való közlekedés nehézségei és a fuvarozási költségek drasztikus emelkedése miatt.

2024-ben mintegy 2,5 millió hektárra elegendő kukorica-vetőmagot állított elő Magyarország, ebből a hazai igények biztosítása mellett Afrikába, Ázsiába, az Európai Unióba került Magyarországon előállított vetőmag. Az exportra szánt napraforgó-vetőmag legnagyobb piaca az elmúlt évben az Európai Unió volt. A korábban szintén jelentős napraforgóvetőmag-felvevő országnak számító Oroszországba 2024-ben nem történt szállítás.

Takács Géza a szervezet elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az időjárás és a csapadékeloszlás szomorú képet mutat: az aszályos 2024-es év középhőmérséklete országos átlagban 2,1 fokkal haladta meg az 1991–2020-es évek klímanormáját. Az ország közel 0,7 fokkal volt melegebb az eddigi legmelegebb 2023-as évnél – emelte ki. Beszélt arról is, hogy a klímakutatással foglalkozó szakemberek szerint akár tízszer is több szélsőséges időjárási esemény fog bekövetkezni a jövőben a bolygón. Ez pedig érzékenyen érinti a mezőgazdaság összes szereplőjét, benne a vetőmagszektort is. Extrém meleg, csapadékhiány várható, és annak eloszlása is rendkívül hektikus lesz – sorolta. 

A változó klíma mellett az inputanyagok áremelkedése, inflációs hatások és növényvédőszer-kivonások is csökkentették az agrárium versenyképességét. Ilyen feltételek mellett kellene az ágazatunknak megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagot előállítania. – A jövőben csak jól átgondolt és kivitelezett agrárprogrammal lehet jó esélye a magyar mezőgazdaságnak megfelelnie a rá váró kihívásoknak. A vetőmag-előállítás nagyon komplex kérdés, sokkal komplexebb, mint egy egyszerű árutermesztés. A jó minőségű, öntözött területen olyan fajtákkal kell dolgoznunk, amelyek ellenállóbbak az időjárási stresszhelyzetnek. Itt óriási szerepe lesz a növénynemesítésnek és az új tudományos módszerek alkalmazásának. A munkához megfelelő szakembergárda is szükséges, a kézi erőtől a magasan képzett szakemberekig. Emellett új piacokat is kellene találni a vetőmagnak, ez nem lesz könnyű, mert a szántóföldi terület sehol a világon érdemben nem emelkedik jelenleg – fejtette ki a terméktanács elnöke.