Tíz nap alatt elfogyott a pályázati pénz

Minden idők legszűkebb keretével írták ki idén a köznyelvben csak ajtó-ablak csereként becézett energiatakarékossági pályázatokat. Eddig 6300 pályázó anyaga futott be, számításaink szerint ezek fele 2006-ban már akkor sem juthat pénzhez, ha egyébként nyert. A korszerűsítésre megnyitott nyolcszázmillió forintos alap a pályázatok eddigi történetének legszűkebb kerete. Lakossági energiatakarékossági pályázatot először 2001-ben, az Orbán-kormány idején írtak ki.

Felfüggesztette a gazdasági tárca a lakossági energiamegtakarítás támogatását és a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését célzó pályázatot. A felfüggesztés oka prózai: a március harmincegyedikével megnyíló alapok máris kiürültek. A gazdasági tárca közleménye szerint a tíz nap alatt több mint 6300 pályázat érkezett, s ennél többet nem tudnak már támogatni a rendelkezésre álló keretből. Azokat a pályázatokat, amelyek tegnap éjfélig nem adtak postára, a programot kezelő hivatal már nem fogadja be. Hogy hány ajtó- és ablakcserét, utólagos hőszigetelést vagy környezetbarát energetikai beruházást tervező állampolgár marad hoppon a kiírás felfüggesztése miatt, azt nem tudni pontosan. Óriási az érdeklődés, ráadásul nagyon valószínű, hogy azok egy része is csak jövőre jut pénzhez, akik belefértek a szoros határidőbe. A gazdasági tárca előzetes számításai szerint ugyanis a két alapból összesen 3300 pályázó támogatására futja. Az ennek tudatában befogadott több mint hatezer pályázat az sejteti, hogy a kiírást már a múlt héten fel kellett volna függeszteni, de a választások első fordulója miatt ezt elhalasztották. Ha a kormány követi az eddigi gyakorlatot, a „létszám feletti” pályázatokat valószínűleg csak jövőre fizetik majd ki.
Mint arról korábban már többször is beszámoltunk, lakossági energiatakarékossági pályázatot először 2001-ben, az Orbán-kormány idején írtak ki. Az első alap hárommilliárd forintból működött, s óriási sikerét látva egy évvel később négymilliárdosra emelkedett a pályázható pénzöszszeg. Ekkorra már értékelni is lehetett támogatás eredményeit. Az derült ki, hogy a beruházások nyomán mérhetően visszaesett a lakosság energiafogyasztása, és ennek eredménye nemcsak a gáz- és villanyszámlák végösszegében mutatkozott meg, de javított valamelyest az ország elbillent energiamérlegén is.
A kétszeresen is mérhető hozadék ellenére a 2002-es kormányváltás véget vetett a sikertörténetnek. Három éve már csak hárommilliárdból gazdálkodott a NEP, de a Draskovics-csomagként elhíresült megszorítási hullám miatt már a nyár közepén leállt a pályázat, és a kifizetéseket egy évvel eltolták. Tavalyelőtt a keretösszeg 2,25 milliárdosra apadt, tavaly pedig egy fillért sem adott ki energiatakarékosságra a kormány. Az idei, összességében 1,2 milliárdos keret ugyan több a semminél, de nominálisan is csak alig több mint a 2001-es harmada.
Mindez valószínűleg hosszú időre konzerválja a jelenlegi hazai helyzetet, melyet meglehetősen elkeserítő számok jellemeznek: egy átlagos magyar lakás energiaigénye másfélszerese egy nyugat-európainak.