A svájci frank a fizetőeszköz

Mivel az államilag támogatott lakáshitel-konstrukciók nem felelnek meg a lakásvásárlók elvárásainak, továbbra is sláger a svájcifrank-alapú hitel. A támogatott lakáshitelek aránya az idei év első negyedében már csak húsz-harminc százalékot tett ki. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a kormány terjessze ki a támogatást a devizahitelekre is.

Slágertermék a devizaalapú hitel a lakáspiacon, ezen belül is a svájci frankban felvett hitelek kamata a legkedvezőbb – olvasható az Otthon Centrum tanulmányában. A devizahitel versenyelőnye a márciusi erőteljesebb forintgyengülés után is tartja magát, s ennek megfelelően a lakásvásárlásra felvett kölcsönök 80 százaléka svájci frank alapú piaci hitel. A maradék 20 százalékot legnagyobb részt az új építésű lakásoknál a támogatott hitelnagyság miatt kedvező állami kamattámogatásos hitel adja. Ezt támasztják alá a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda adatai is, amelyek szerint a nem támogatott lakáscélú hitelekre 2006 első negyedévében 15 271 szerződést kötöttek, 75,1 milliárd forint értékben. Mindeközben az új lakások építéséhez vagy vásárlásához felvehető támogatott hitelre 3066 szerződést kötöttek, 18,4 milliárd forint értékben. A gazdaságkutató szerint ez azt bizonyítja, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek rendszere nem működik. Mint negyedéves jelentésükben írják, a támogatást minden különösebb hezitálás nélkül fel lehetne számolni, ha csak morális és szakmai szempontokat néznénk. A rendszer – olvasható a DEM-jelentésben – úgy pazarolja az adófizetők pénzét, hogy nem segít senkinek, hiszen ugyanakkora, vagy kisebb törlesztőrészletekért azonos mértékű svájcifrank-alapú hitelt lehet kapni, támogatás nélkül. 2004 tavasza óta a költségvetés egyszerre pazarol és spórol, kizárólag azért, mert kényelmetlen lenne a rendszerhez nyúlni – szögezték le a gazdaságkutatók, akik azt javasolják, hogy legyen kisebb a támogatás, viszont terjesszék azt ki a devizaalapú hitelekre is. Ezzel – szerintük – arra is maradna pénz, hogy az esetleges árfolyamveszteségek kompenzálására állami garanciaalapot hozzanak létre.
A kormány kamattámogatásokat megszüntető tervére reagálva Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum igazgatója elmondta: egy ilyen jellegű lépésnek nem lenne hatása az idei költségvetésre, hiszen igen alacsony a támogatott hitelek száma. Mindazonáltal – jegyezte meg – a kérdés lebegtetése keresletélénkítést eredményezhet, mivel a következő öt-hat hónapban lakásvásárlást tervezők még a változások előtt igyekeznek lépni. Nagygyörgy véleménye szerint sokkal fontosabb lenne rendbe tenni az államháztartást, aminek nyomán csökkenne a forinthitel kamata, s egyben a hazai valuta erősödésével alacsonyabbá válna a devizahitelek törlesztőrészlete.
Az Otthon Centrum idei első negyedévi piacelemzése szerint a 2003 decemberi hitelszigorítások után két évvel a bankok jelentősen bővítették és kedvezőbbé tették a lakásfinanszírozási lehetőségeket. A piaci verseny és a minimális vagy nulla önerővel igénybe vehető lízinghitelek egyre inkább kikényszerítik a bankoktól az alacsony kezdőrészletű konstrukciókat, olyannyira, hogy mára a minimálbérre bejelentett, s a banki adós listán nem szereplő ügyfél is nagyobb gond nélkül juthat lakáshitelhez.