Sokáig enyhe pluszban, 19200 pont körül mozgott tegnap a Budapesti Értéktőzsde indexe, s már-már úgy tűnt, hogy ezzel kimarad a régióban zajló raliból. Délután azonban erőteljes javulásba kezdett, s végül kimagasló, 35,7 milliárdos forgalomban, 642 pontos emelkedéssel, 19744,99 ponton zárt, ami 3,4 százalékos erősödésnek felelt meg. A mutatót főként a kereskedés hajrájában meglóduló OTP- és a napközben végig jól teljesítő Mol-papírok húzták a magasba. Az erősödést a hat százalékkal 5499 forintra megugró OTP vezette, amelynek forgalma 15,9 milliárd forintot ért el, a Mol árfolyama pedig kilencmilliárdos forgalomban 3,7 százalékkal, 21200 forintra emelkedett. Javult a Magyar Telekom és a Richter is. A gyógyszerpapírral kapcsolatos hír, hogy a Barr Pharmaceuticals Inc. amerikai gyógyszeripari konszern tájékoztatása szerint a Pliva horvát gyógyszeripari vállalat vezetése jóváhagyta az amerikai társaság valamennyi Pliva-részvény felvásárlására tett 2,2 milliárd dolláros ajánlatát. A hír magyar vonatkozása, hogy a Barr Labs. a Richter legjelentősebb amerikai partnere. A Richter még a Barr által 2001-ben felvásárolt Durameddel állt beszállítói kapcsolatban szteroidok és egyéb hatóanyagok vonatkozásában, s az együttműködés a Barral folyamatosan bővült. A Barr– Richter kapcsolat kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb hazai gyógyszercég dinamikusabban fejlődő exportpiacává vált. A Barr arra számít, hogy a tranzakció, amely még az idén, a horvát hatóságok jóváhagyása függvényében megvalósulhat, kismértékben érinti majd a Barr 2007. évi, nagyobb mértékben a 2008. évi pénzügyi helyzetét. A Barr árbevétele a június 30-án záruló pénzügyi évben 1,05 milliárd dollár volt. A Richter 2,5 százalékkal 38 340 forintra drágult. Az emelkedésből a Magyar Telekom sem maradt ki, árfolyama 0,6 százalékkal 804 forintra javult. A kis kapitalizációjú papírok közül a Fotex 5,2 százalékkal szárnyalt 526 forintra, az Egis 2,1 százalékkal emelkedett 24 500 forintra, az FHB pedig 0,8 százalékkal 1020 forintra erősödött. Emellett az átlagosnál nagyobb, 918 milliós forgalom mellett két százalékkal drágult a Synergon is.
Bár a nap elején az euróval szemben még a régiós valutákkal együtt erősödött a forint, délutánra ismét visszagyengült a 279,50 forintos szintre. Ebben is térségi hatások játszottak főszerepet, a forint együtt ereszkedett a zlotyval és a török lírával.
A régióban a lengyel WIG 20-as 4,8, az orosz RTS 3,6 százalékkal gyarapodott, a cseh PX50-es pedig 1,7 százalékkal lendült felfele. A nyugat-európai piacokon erős bizonytalanságot keltett Nicholas Garganas, az Európai Központi Bank (EKB) monetáris tanácsa tagjának nyilatkozata. A szakértő szerint az egyre növekvő inflációs kockázat csökkentése érdekében az EKB készen áll arra, hogy felgyorsítsa az eurózónára érvényes alapkamat növelésének sebességét. A nyilatkozat lejtőre vitte a főbb indexeket, ugyanakkor a müncheni Ifo gazdaságkutató intézetnek a német gazdasági-üzleti klíma állapotát kifejező vártnál jobb mutatószáma, illetve a nyersolaj áremelkedése rövid ideig ellensúlyozta a veszteségeket. Az olaj árának 72 dollár fölé emelkedése ugyanis drágította az olajpapírokat, ami felfelé segítette az indexeket. A pesszimista hangulat mindazonáltal felülkerekedett a kereskedés végére, s így a párizsi CAC40 0,6, a frankfurti DAX30-as 0,7, a londoni FTSE100-as pedig 0,4 százalékos mínuszban zárt.
Lejtőre kerültek a tengerentúli börzék is. Az okok hasonlók voltak, annyi különbséggel, hogy ott nem az EKB, hanem az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve készül újabb kamatemelésre. Az amerikai börzék nyitásakor a határidős amerikai könnyűolaj ára 0,40–0,45 dollárral volt a hétfői záróára felett, vagyis hordónként 71,20-25 dolláros magasságában járt.

Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot