Szövegértelmezési kérdések megvitatása került előtérbe a K&H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztás bírósági tárgyalásának tegnapi tanácskozásán. Bitvai Miklósnak, az ÁAK egyébként gyógyszeres és pszichiátriai kezelés alatt álló volt vezérigazgatójának más mellett két, általa aláírt szerződésre kellett magyarázatot adnia. A sztrádacég még 2002 végén földterületek kisajátítására tízmilliárd forintot kapott a Nemzeti Autópálya Rt.-től, az erre vonatkozó megállapodásban rögzítették: az összeg felett kizárólag egy meghatározott számlán rendelkezhetnek. A szerződésnek azonban volt egy másik pontja is, amelyben a felek érdekére hivatkoztak. Ez a kitétel Bitvai Miklós szerint azt jelentette, hogy az állami milliárdokkal minél nagyobb hozamot kell elérni, amit – Bodnár Zoltán, az NA Rt. volt vezérigazgatójának szóbeli, majd később írásba adott beleegyezésével – akár a megnevezett számlán kívül is megkísérelhet.
Így kerülhetett a pénz a brókercéghez, amellyel az ÁAK szerződést kötött, szintén meghatározva az összeg felhasználásának feltételeit. Kulcsár Attila azonban pár héttel később, 2003. január 15-én, banki belső működési előírásokra hivatkozva arra kérte Bitvait, hogy írjon alá egy kiegészítést. A sztrádacég vezetője saját jogi érzékére támaszkodva ezt megtette, felhatalmazva a brókert, hogy állampapírügyletekben teljes felelősséggel eljárjon. Varga Zoltán tanácsvezető bíró szerint ezzel gyakorlatilag egy tollvonással áthúzták a két társaság közti megállapodást, Bitvai azonban úgy vélte: még inkább biztosították az ÁAK pénzének szabályszerű felhasználását. A Műszaki Egyetemet végzett Bitvainál akkor sem szólalt meg a vészcsengő, amikor négy nap elteltével gazdasági, illetve pénzügyi vezérigazgató-helyettese jelezte, a milliárdok útja ellenőrizhetetlenné vált, a pénzintézettől nem kapnak tájékoztatást.
Szó esett Kulcsár 500 millió forintos, Bitvainak tett befektetési javaslatáról is. A hetedrendű vádlott szerint az erre vonatkozó szerződés megkötésénél jelen volt a K&H Equities Rt. jogásza is (ő a tizenhatodrendű vádlott), akitől szakvéleményt is kapott. Vígh Szabolcs ezt cáfolta, és kiderült az is, hogy az ÁAK nyilvántartásában nincs nyoma a félmilliárdos pénzkihelyezésnek, amit Bitvai furcsának tartott.
A volt cégvezető tagadta bűnösségét, azt is, hogy két részletben százmillió forintot vett volna át Kulcsár Attilától együttműködéséért cserébe.
Gyurcsányit is emlegették. Kulcsár Attila az ügyészség előtt tett vallomásában az ÁAK-t és vezetőjét azok közé az ügyfelek közé sorolta, akik tisztában voltak azzal, hogy bűncselekményhez nyújtanak segítséget. A K&H Bank volt ügyvezető igazgatója szerint 2002 őszén, Kelemen László (nyolcadrendű vádlott) közreműködésével került kapcsolatba Bitvai Miklóssal. Hármasban abban állapodtak meg, hogy az rt. pénzét papíron államkötvényekben helyezik el, ugyanakkor az extraprofit biztosítása érdekében tőzsdei műveleteket is végeznek az összeggel. – Megbeszéltük, hogy Bitvai minden esetben aláírja a műveleteket, de a cég könyvelésében ezek nem jelenhetnek meg. Ezt úgy lepleztük, hogy minden hó végén valótlan kimutatást készítettem az rt. könyvelésében – áll a kihallgatási jegyzőkönyvben. A bróker arról is beszámolt, hogy az üzlet hasznából Bitvainak mintegy százmillió forintot adott át, amelyet a vezérigazgató negyedévente, személyesen tőle és készpénzben kapott meg. A vádhatóság a bróker elé tárta a nyomozás során Bitvaival folytatott telefonbeszélgetésekről készült lehallgatási jegyzőkönyveket, amelyek egyikében szó esett egy bizonyos Gyurcsányiról is. – Nem tudom, hogy kit takar ez a Gyurcsányi név a beszélgetésben – jelentette ki Kulcsár Attila.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
