Gyakorlatilag sem a hitelező, sem az adós nem hajlandó felfedni az uzsorakamatos pénzügyi titkokat, noha él és virul az üzletág. Bár időnként olvashatunk egy-egy ilyen kölcsönügyletről, mégis ezrek veszik igénybe az illegális „banki” szolgáltatásokat – jelentette ki egy felsőzsolcai asszony, akinek ismerősei közül legalább százan estek bele az uzsorások adósságcsapdájába.
Ritka az, amikor a hitelezőt merő emberbaráti szándék vezérli. Szabó Péter, a Borsod megyei Csenyéte önkormányzatának alkalmazottja elmondja, a majdnem száz százalékban romák által lakott 460 fős településen nagyok az anyagi gondok, s a falu boltjában időnként hitelre vásárolnak az emberek. Állítja, a kereskedő csupán segítséget nyújt, amikor „hozomra” adja portékáit a vásárlóknak. A helybeliek leginkább segélyből és családi pótlékból élnek, a hitelező pedig mindössze megérti a pénzügyi gondokat, amikor kölcsönt ad, amit nála lehet csak levásárolni, és segélyosztáskor kell visszafizetni. Az egyik csenyétei asszony azt mondja, nem tudná ellátni családját, ha a kölcsönadási rendszer nem működne, így viszont jól járnak, mert ha nincs pénz a háznál, akkor is jut az asztalra kenyér. Határozottan kijelentette: annyira alacsony a kamat, hogy szinte észre sem veszik, ez egy ideális állapot ebben a munka nélküli világban.
Miskolcon kissé más a helyzet, a szegénytelepeken ugyanis már komoly hasznot hoz az uzsorásnak a hitel. A kölcsönre óriási az igény – mondja az egyik kárvallott –, ám ha valaki sürgős anyagi segítségre szorul, előfordulhat, hogy sohasem tud majd kimászni az adósságcsapdából. Ő maga egy évtizede nyögi az adósságot, amely egy ötezer forintos kölcsönről duzzadt több százezer forintra A fiatal férfi még a gyerekei számát sem meri elárulni, csak annyit közül velünk: van bőven poronty. Azt mondja, jobb hallgatni, mert az uzsorások bármi áron visszaszerzik a pénzüket. Úgy tudja, a közelmúltban Tatabányán és Debrecenben füleltek le a rendőrök néhány uzsorást, de az ilyen bravúr ritka, mint a fehér holló. Felesége sem hagyja szó nélkül az ügyet: azt kérdezi, vajon egy hivatalosan bejegyzett pénzügyi társaság hogyan juthat uzsorakamathoz? Egy évvel ezelőtt kilencvenezer forintot vett fel a hitelező társaság képviselőjétől, s kilenc hónapon keresztül fizetett heti négyezer forintot. A pénzért helybe jött a bank alkalmazottja, s harminchat hét alatt ötvennégyezer forint kamatot fizetett. Minden kedden rendezte adósságát, nem tudja, milyen következményekkel járt volna, ha széttárt karral várta volna a pénzbeszedőt.
K. Attila Borsod megye egyik legnagyobb városában lakik. Szerinte nem egy vállalkozó alkat, ennek ellenére ingatlanközvetítő céget alapított 1998-ban, amely az elején még csak-csak működött, de 2002-ben csődöt jelentett. Egyik ismerőse azt javasolta, indítson egy fuvarozási vállalkozást, a szállításra ugyanis mindig van igény. Megfogadta ismerőse tanácsát, s rövid keresgélés után talált egy „jótékony” embert, aki egy évre húszmillió forintot ajánlott fel neki kölcsön, tizenkétmillió forintos kamattal. Némi számolgatás után K. Attila átvette a pénzt. A fuvarozócég rövid idő alatt csődbe ment, tulajdonosa viszont – sokakkal ellentétben – tájékozódott az uzsorakamat jogi megítéléséről. Amint megbukott a vállalkozás, jött a hitelező, s megfenyegette K. Attilát, de a pórul járt férfi nem ijedt meg, hanem írásos kölcsönszerződéssel a kezében pert helyezett kilátásba az uzsorással szemben. Miután jogszabály rendelkezik a kölcsönszerződésekről, így az adós legnagyobb meglepetésére a hitelező peren kívüli megegyezést javasolt. Békés megoldás született, K. Attila másfél millió forintos kamatot fizetett a húszmillió forint egyéves használatáért, s ezzel pontot tettek a kölcsönügy végére.
Czakó Károly miskolci ügyvéd rámutatott: az uzsora nem pénzügyi, hanem jogi kategória. A polgári törvénykönyv megfogalmazása szerint uzsoraszerződés az, ha a hitelező a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával aránytalanul nagy anyagi előnyhöz jut. Az ilyen szerződést a jog semmisnek tekinti, sőt, büntetendő cselekménynek minősíti a tranzakciót. Nehéz feltárni ezeket az ügyeket – tette hozzá –, bár Magyarországon több esetben indult eljárás uzsorásokkal szemben.
Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség sajtóreferense rámutatott: évente jelentést készítenek a feltárt jogosulatlan banki tevékenységekkel kapcsolatban, s adataik szerint esztendőnként általában tíz-tizenkét esetben indul nyomozás és eljárás uzsorásokkal szemben. Különösen „fertőzött terület” Szerencs és Szikszó térsége, ahol nagy a munkanélküliség. Általában úgy jut az ügyészségi nyomozó hivatal tudomására a bűncselekmény, hogy az adós feljelentést tesz önbíráskodás és egyéb erőszakos cselekmények miatt. A feljelentők között akad olyan személy is, aki már képtelen elviselni az évek óta tartó uzsorakamat-fizetési kötelezettségét és az állandó fenyegetettséget.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs irodájának munkatársa, Egyedné Novodonszky Éva szavai szerint 2004-ben hét, 2005-ben öt, míg az idén egy jogosulatlan banki tevékenységet derítettek fel. Mint elmondta, a borsodi rendőrök sincsenek könnyű helyzetben, mert meglehetősen nehéz a bizonyítás. Különösen akkor, ha az adós félelme nagyobb, mint az igazságszolgáltatásba vetett hite. Ennek ellenére minden esztendőben öt-hat uzsorásra sikerül rábizonyítani a megyében, hogy üzletszerűen foglalkozik barátinak nevezett pénzügyi segítségnyújtással, a kiszabott kamat pedig többszöröse a kölcsönadott pénznek.
origo.hu
A baloldal mindig rárontott saját nemzetére, Magyar Péter sem különb náluk
