A jelenlegi 44-ről 54 százalékra nő az adóköteles természetbeni juttatások adómértéke, és bővül az adó hatálya alá eső juttatások köre is. A jogalkotó adóköteles természetbeni juttatássá minősítette át többek között a hivatali vezetékes és mobiltelefon magáncélú használatát. Amennyiben a vállalkozás nem különíti el tételesen az egyes hívásokat, az öszszes beszélgetés ötöde minősül magáncélú használatnak, vagyis a dolgozót gazdagító és 54 százalékos mértékkel adózó juttatásnak. Ezek a változások 2006. szeptember elsején lépnek életbe.
Hasonló mértékű adóemelés terheli azonban az adóköteles béren kívüli juttatásokat is: a mostani 44 százalékos adóteher itt is 54 százalékra nő, igaz, csak 2007. január elsejétől. Ugyanekkora elvonás vonatkozik az éves keretet meghaladó adómentes juttatásokra is. Egy év elején hatályossá vált paragrafus szerint ugyanis ha a dolgozónak adott juttatások éves összértéke meghaladja a 400 ezer forintot, az ezen felüli rész a természetbeni juttatásokkal azonos módon, az idén 44, jövőre pedig 54 százalékkal adózik. Sőt ezeken túl a limiten felüli részt már a 29 százalékos társadalombiztosítási és a háromszázalékos munkáltatói járulék is terheli.
Nem véletlen tehát, hogy a vállalkozások igyekeznek a 400 ezer forintos kereten belül maradni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az adómentes juttatások köre sem teljesen szabadon választható. Ily módon csak az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, a ruhapénz, az utazási bérlet, a művelődési hozzájárulás és az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás adható, valamint nem terheli adó azt sem, ha a munkáltató átvállalja a dolgozó továbbképzésének, internethasználatának és bankszámlájának költségét.
A megszorítások azonban ezt a területet sem kerülik el: jövőre kikerül az adómentes juttatások köréből a bankszámlaköltségek megtérítése, s jelentősen szűkül az önkéntes pénztárakba történő, adómentes munkáltatói befizetések mértéke. Jelenleg ez mind a kölcsönös nyugdíjpénztárak, mind az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében megegyezik a minimálbér összegével, vagyis 62 500 forint. Ha valaki mindkét típust igénybe veszi, az adómentesség határa a minimálbér 130 százaléka. 2007. január elsejétől azonban ezek az arányok 50 és 20 százalékra apadnak a nyugdíj-, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében, így a jelenlegi 130 százalékos maximum is 70 százalékra csökken.
Némileg módosul az üdülési csekkekre vonatkozó szabályozás is: jelenleg a kifizető a minimálbér összegéig bármely magánszemélynek adómentesen biztosíthat üdülési csekket, jövőre viszont csak munkavállalónak, a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozónak, valamint szociálisan rászorulónak adható az utalvány. Cserébe üdülési csekket kaphat a szakszervezeti tag, a nyugdíjas szakszervezeti tag, valamint a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozó.
Egyelőre azt sem tudni, az elvonások mennyire veszik el a cégek kedvét a béren kívüli juttatások biztosításától. Tény, hogy az utóbbi években folyamatosan bővült az úgynevezett cafeteriarendszerrel élő vállalkozások száma. Egy nemrég készült reprezentatív felmérés alapján a cégek negyedénél működik a cafeteria, az átlagos éves juttatás minden dolgozó esetében 170 ezer forint, ezen belül az étkezési utalványok a legnépszerűbbek.
Ugyanebből a felmérésből azonban az is egyértelműen kiderül: a vállalkozások túlnyomó részének számottevő többletmunkát jelent a béren kívüli juttatások könyvelése, az újabb módosítások tehát igen demotiválólag hathatnak a munkáltatókra. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi szisztéma sem nevezhető özönvíz előttinek: tudniillik a mostani szabályozás mindössze fél esztendeje, 2006 elején lépett életbe.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
