A XIII. század végére felépült a vár, miután IV. Béla élete megmentőjének, Bodó mesternek ajándékozta a varázslatosan szép boldogkői területet a tatárjárás után. Gyorsan épült a vár, ugyanis Bodó mesternek volt hét lánya, akiket a kérőik csak akkor vehettek feleségül, ha legalább fél évet dolgoztak az építkezésen. „Áll a vár fala, felségednek pedig látnia kellene” – üzent IV. Bélának Bodó uram 1244 táján, ám a király sosem jutott el oda. Az évszázadok során Abaúj vármegye büszkesége lett a monumentális építmény, hiszen sem a törökök, sem az osztrákok nem tudták bevenni, miközben sok híres személyiségnek nyújtott menedéket. A II. világháború többet ártott a várnak, mint az azt megelőző hétszáz év.
Természetesen akadna bőven tennivalója a helyi önkormányzatnak, de még csak pályázatot sem nyújthatnak be további fejlesztésre, mert a Műemlékvédelmi Felügyelőség azt állítja, az elkészített rekonstrukciós tervdokumentációk nem tükrözik egyértelműen a vár korabeli állapotát, s az Európai Unió csak állami jóváhagyással fogad el úgynevezett „várügyi” pályázatokat. Kóczián Gyula polgármester állítása szerint míg 1998 és 2002 között 148 millió forintot fordítottak várrekonstrukcióra, addig a Medgyessy–Gyurcsány-kabinet egy forintot sem szánt erre a célra. Emlékeztetett, a polgári kormány Széchenyi-tervében összesen tizenhét olyan magyar vár felújítását tűzték ki célul, amelyek aránylag jó állapotuknál fogva megérdemelték a fokozott figyelmet, ugyanakkor az 1998-ban megkezdett kastélyprogram szintén feledésbe merült 2002 után.
A 2000-ben megítélt 148 millió forintos támogatásból sok mindenre futotta, de először az objektum átfogó régészeti és tudományos vizsgálata történt meg. Minthogy a boldogkői vár turisztikai hasznosítása a tágabb értelemben vett régió közös érdeke is, ezért megépítették a várhoz vezető aszfaltutat, helyreállították a parkolóból felvezető lépcsőrendszert. Létesítettek egy vendéglátóegységet az ódon falak alatt megépített pincében, ami a középkorban a lovarda volt, látogathatóvá tették a háromszögletű tornyot, a Malom-bástyát. Folytatták az úgynevezett gyilokjáró és a lőrések közötti folyosók felújításával, majd biztonságossá tették a keskeny átjárót, amin keresztül a várból az Oroszlánsziklán át az őrtoronyhoz jut a látogató. A mintegy tizenöt méter hosszú sziklaormon korlátokat helyeztek el a balesetveszély elhárítása végett, miközben immár eredeti állapotában díszeleg a kiállítások megrendezésére alkalmas palotaszárny. Ha valaki Miskolc és Kassa között közlekedik, a 3-as útról még éjszaka is jól látja a várat, hiszen négymilliós ráfordítással megtörtént a teljes külső kivilágítás. Tiszta időben jól látszik a meglehetősen távoli 3-as útról az idegenek számára meglehetősen furcsa fényjelenség a domboldalon, s gyakran azt gondolják – tette hozzá Kóczián Gyula –, ufók járnak erre. Persze szó sincs ufókról, a vár kékes fénye nyűgözi le az embereket.
Boldogkőváralja egész évi költségvetése is kevés volna a további rekonstrukcióhoz. A polgármester szerint méltán várnának segítséget a rekonstrukció folytatásához. Eddig is rengeteg munkát fordítottak fejlesztésre, segítség nélkül, viszont a még szükséges, mintegy félmilliárdos fejlesztési költséget nyilván csak állami támogatásból és európai uniós forrásokból lehetne megszerezni. A faluvezető reménykedik abban, hogy az illetékes állami szervezetek makacssága alábbhagy, s folytatni lehet majd a munkát a harminc vendégre tervezett várszálloda megépítésével. Immár hatodik éve minden augusztusban megszervezik a boldogkői várnapokat, amelyre esztendőnként 30-40 ezren látogatnak el.
origo.hu
Különleges halak kerültek elő a Hortobágyon
