Lassan elfogynak a Budapesti Értéktőzsdéről (BÉT) az áramszolgáltatók. A német E.ON-hoz tartozó leányvállalatok után most a francia EDF is arra készül, hogy a jelenleg csaknem 61 százalékos tulajdonában lévő Démász tőzsdén forgó részvényeit felvásárolja. A BÉT honlapján tegnap közzétett ajánlat részvényenként húszezer forintról szól, s tekintettel arra, hogy a papírok felfüggesztése előtti utolsó vételi ajánlat 14 810 forintos volt, ez meglehetősen csábító ajánlat lehet ahhoz, hogy az EDF megszerezze a részvények kilencven százalékát. Ezután kötelező vételi ajánlatot tesz majd a társaság, s kivezeti a papírokat a tőzsdéről.
Démász-részvénye egyetlen magánszemélynek sincs. A EDF-részesedés feletti résztulajdonon külföldi és hazai közületek osztoznak, de egyiküknek sincs öt százalékot meghaladó tulajdoni hányada. Ez a felvásárlás idején már nem is változik, hiszen a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója múlt pénteken felfüggesztette a Démász-papírok kereskedelmét az EDF kérésére, miszerint hétfőn olyan bejelentést készül tenni, amely befolyásolhatja a részvények értékét. A piac már ezt megelőzően is sejtette, hogy valami készül, hiszen múlt szerdán az áramszolgáltató papírjai olyan mértékben drágultak, hogy az tette szükségessé a felfüggesztést.
Szerettük volna megtudni, miért fontos az EDF-nek a részvények egy kézben való összpontosítása, de egyelőre nem sikerült konkrét információt szereznünk. Az ügylet kommunikációjával megbízott társaság elemzője, Németh Sándor csupán annyit közölt, hogy az EDF szeretne szorosabb kapcsolatot kialakítani a Démásszal, de az ügyben ma sajtótájékoztatót tartanak, ahol esetleg kiderülhetnek a részletek. Az biztos, hogy egy tőzsdei társaságra jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint egy zárt részvénytársaságra. Utóbbi nem köteles például negyedévente közzétenni gazdálkodásának részleteit, amelyek közül nyilván az a legfontosabb, mennyit keres a hatóságilag megállapított árú áramon.
Az EDF a felvásárlásra a Deutsche Bankot és a CIB Bankot kérte fel. Az ajánlat csak akkor válik érvényessé, ha azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is jóváhagyja. A felügyelet mellett a jogszabályok szerint az ügyletben a Magyar Energia Hivatal előzetes jóváhagyására is szükség van.

Tombol a hőség, jön a hőkupola – de tényleg van okunk félni?