Hazánk elrettentő példa Bukarestben

Miközben a romániai politikusok történelmi pillanatként, az átmeneti időszak lezárásaként láttatják Románia 2007. január elsejére kitűzött európai uniós csatlakozását, a bukaresti sajtó szerint az országnak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a reformok terén.

Románia lakossága büszke lehet, hogy saját érdemei alapján vált az Európai Unió állampolgárává – jelentette ki tegnap Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő, amikor kabinetje tagjaival pezsgővel koccintott az ország jövő évi integrációjára. Az Európai Bizottság egy nappal korábbi határozatában felsorolt szigorú feltételekre utalva a miniszterelnök leszögezte, Bukarest folytatja az elkezdett reformokat, elsősorban az igazságügy, az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás területén, de különös figyelmet szentel a vidék felzárkóztatásának. Különben Tariceanu szerint az egyik legnehezebb és legkényelmetlenebb feladat az lesz az EU-tag Románia számára, hogy a viselkedés szintjén is felnőjön az európai szinthez. „A csatlakozás egyik legnagyobb hátránya a törvények betartásának kényszere lesz” – állapította meg némi iróniával a román kormányfő.
Traian Basescu államfő szerint az országnak a jövőben hozzá kell szoknia olyan közegben élni, amely folytonos teljesítményt vár el tőle. Név említése nélkül Basescu utalt az egyik, 2004-ben csatlakozott államra – ám nyilvánvalóan Magyarországra –, amelynek vezetése szerinte azt hitte, bármit ígérhet a lakosságnak, miközben többet költött, mint amennyit megtermelt, s most, két évvel a csatlakozás után megszorító intézkedésekre kényszerül.
Mircea Geoana, az ellenzéki Szociáldemokrata párt elnöke már kerek perec elrettentő példának nevezte Magyarországot, amely szerinte a szociális szembenállás terepévé vált.
Noha a Romániáról szóló országjelentés roppant keveset foglalkozik a kisebbségek helyzetével, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke fontosnak nevezte, hogy Brüsszel továbbra is kéri a kisebbségi törvény elfogadását. „Az Európai Unió részéről ez határozott jelzés, hogy a román–magyar, valamint általában a többség és a kisebbség közötti viszony rendezését határozottan folytatni kell” – hangoztatta a romániai kormányfőhelyettes. Hozzátette: az erdélyi magyarságnak sajátos érdeke fűződött és fűződik ahhoz, hogy Románia mielőbb bekerüljön az EU-ba, hiszen ezáltal Románia és Magyarország határok nélkül lesz együtt a közös Európában.